Adamis Annát ünnepelték Gútán (GALÉRIA és VIDEÓ)

A névadó ünnepséget teljes egészében a jóleső öröm érzete lengte be attól a pillanattól kezdve, hogy Adamis Anna vasárnap délután kilépett a nevét viselő Városi Művelődési Központ (VMK) ajtaján. Jól láthatóan meghatódva hordozta végig tekintetét az egybegyűlt tömegen, amely lelkes tapssal fogadta őt.

Első felszólalóként Mayer János, a VMK igazgatója arról beszélt, nagyon sok történeti párhuzam és évforduló kapcsolódik egybe az esemény kapcsán. Az eredeti gútai kultúrházat 1943 decemberében, vagyis 80 éve adták át.

„Ez az időpont gyakorlatilag a gútai intézményesített kultúra és művelődés születése. Először épült Gútán kimondottan közművelődési feladat ellátására egy épület”

– kezdte, majd hozzáfűzte:

„Nagy bizonyossággal a gútai Hosszú utcában lakó nagyrabecsült orvos is ott volt a családjával, köztük a legfiatalabb gyermekével, a csupán néhány hónapos Adamis Annával, akinek születése egybeesik a gútai közművelődés megszületésével.”

Második történeti mérföldkőként az 1965-ös árvíz után 1973-ban újraépült a művelődési központot említette, amely ráadásul egy évvel hamarabb készült el, mint az új városháza – miközben Adamis Anna pont ebben az időszakban élte alkotói fénykorát Magyarországon. A másik, harmadik évforduló és mérföldkő pedig az, amikor művésznő aztán 2013-ban kapott Pro Urbe-díjat Gútán. Ami a névadást illeti, Mayer emlékeztetett arra, hogy az Adamis család a lakosságcsere nyomán kényszerült elhagyni a várost. „Nemcsak visszatért, de örök időkre ittmarad a művésznő, akit soha többé nem lehet innen elűzni, ahogy a magyar kultúrát sem” – zárta gondolatait.

Adamis Anna ezt követően Halász Béla polgármesterrel karöltve leleplezte a VMK új nevét és logóját viselő táblát. A benti díszelőadás előtt Halász többek között arról beszélt, hogy a művésznő a dalszövegei révén „mindenki személyes ismerőse” annak ellenére, hogy sokan még nem találkoztak vele személyesen.

„Végtelenül büszkék vagyunk arra, hogy Ön a városunk szülötte. S bár mindössze három éves volt, amikor a családot a csehszlovák-magyar lakosságcsere címén elüldözték otthonából, de itt érték Önt az első benyomások, ejtette ki első szavait, tette meg első lépéseit. A lépéseket, amelyek bizony messze vitték a valóságban, de képletesen is.

Hiszem, hogy a Gútán töltött évek nyomot hagytak a cseperedő Anna lelkében, aki már kiskorában kitűnt különleges intelligenciájával” – fejtegette Halász Béla, aki hosszan méltatta a dalszövegíró életútját.

Harmadik felszólalóként Németh Péter, a pozsonyi magyar nagykövetség helyettes konzulja elmondta, Adamis Anna úgy vált a magyar zenei élet meghatározó alakjává, nem basszusgitáron vagy szintetizátoron, hanem a nyelv hangszerén tudott maradandót alkotni.

A mintegy egyórás díszelőadás során a Kis-Duna Menti Rockszínház és a Syncron Band – tánckoreográfiákkal fűszerezve – Adamis Anna legismertebb dalszövegeiből álló zeneválogatást adott elő. Az állótapsot követően a 80 éves művész meghatódva csak annyit mondott a közönségnek, hogy „nagyon meg van tisztelve”, ill. örül annak, hogy itt lehet, „ahol a szüleim olyan boldogok voltak”.