Ad: Vrabec Mária: Huszonnégy magyar elsős, Új Szó, 2004. március 27.

Határozottan elutasítjuk az olyan tudósításokat a koloni önkormányzatról, amelyek megalapozatlan kijelentéseket tartalmaznak.

A 2004. március 27-én megjelent írásában Vrabec Mária azt állítja, a jelenlegi önkormányzat nem támogatta az előző polgármester és az önkormányzat elképzelését, hogy a magyar 1–4. osztályokat is felső tagozattá bővítsék Kolonban.

Miért nem fedi ez a valóságot?

1. Ezt az elképzelést a szülői szövetségek nem támogatták.

2. Erre bizonyíték, hogy tavaly a gímesi alapiskola szülői szövetsége 1999 óta már harmadszor próbálkozott az önállósulással, ismét kérvényezte a teljes szervezettségű magyar iskola létrehozását, melyet, sajnos, 2003. június 2-án a gímesi önkormányzat másodszor is elutasított.

3. A 2002. évi választások eredményeként felállt önkormányzatnál a szülői szövetség csak a koloni diákok útiköltségének megtérítését kérvényezte, melyet egyhangúlag elfogadtunk.

Sértőnek tartjuk az ilyen írásokat, mert célja olyan fényben feltüntetni a jelenlegi önkormányzatot, mint amely ellenzi a magyar iskolák és az itt élő magyarság fennmaradását erősítő kezdeményezéseket. És főként sértő azon képviselőkkel szemben, akik 1998-ban a gímesi alapiskola magyar részlege önállósulásának fontosságát megfogalmazók között voltak és aktív szerepet vállaltak ennek a megvalósításában. Ez, sajnos, mindezideig nem sikerült a szülőknek.

Jamrich Margit, Kolon község polgármestere

Bencz Zoltán alpolgármester

Kolon, 2004. április 2.

Kolonban azóta téma az alapiskola magyar tagozatának bővítése az 5–9. osztályokkal, hogy 1998-ban elkezdték kiépíteni a szlovák felső tagozatot. Az ötlet az előző polgármesteré, Balkó Imréé volt, és az akkori képviselő-testület is támogatta – 2001. június 6-án erről határozatot is hozott –, és az önkormányzat kérvénye alapján az oktatási minisztérium 2001. augusztus 15-én a koloni alapiskola szlovák és magyar tagozatát is az 1–9. osztályos iskolák hálózatába sorolta.

A pedagógusok és a szülők azonban nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a magyar felső tagozatra vonatkozó terveket, sokan úgy vélték, nagyobb esélye van a megmaradásra annak az iskolának, amelyet már mindenki ismer, és inkább a gímesi magyar tagozat önállósulását szorgalmazták. Köztük azok a szülők is, akik ugyan koloniak, de gyermekeik már Gímesre jártak iskolába, ezért ők az ottani szülői szövetség tagjai voltak. A gímesi magyar tagozat önállósulását a helyi önkormányzat 2003 júniusában elutasította, azzal az indokkal, hogy a rohamosan csökkenő gyermeklétszám miatt nem látja biztosítottnak az önálló magyar iskola jövőjét. Kolonban ezt követően merült fel ismét a magyar felső tagozat lehetősége, és éppen a helyi magyar szülői szövetség kezdeményezte a kérdés megtárgyalását az önkormányzatnál, tehát nem igaz, hogy nem támogatta. Akik ellenezték a kezdeményezést, azok épp az önkormányzat azon képviselői, akiknek a gyermekei Gímesen tanulnak, ők pedig ott tagjai a szülői szövetségnek. Végül valóban támogató állásfoglalás született, de ez a támogatás pusztán elméleti, mert – mint kiderült – új épületrésszel kellene bővíteni az iskolát, és ebbe az önkormányzat állami támogatás nélkül nem vág bele. „Arról volt szó, hogy lehetne magyar felső tagozat, de csak akkor, ha a kormánytól kapunk pénzt – mondja a koloni magyar szülői szövetség elnöke, Bencz Gábor. – Kidolgoztunk egy tervezetet, hogy mennyibe kerülne az építkezés, és március végén pályázatot nyújtottunk be az oktatási minisztériumhoz. Most erre várjuk a választ, a teljes szervezettségű magyar iskola fenntartásáról pedig csak akkor kezdünk tárgyalni az önkormányzattal, ha egyáltalán lesz értelme.“

Elsősorban, persze, attól függ minden iskolabővítési és önállósulási kezdeményezés értelme, van-e elegendő gyerek, akik oda járnának. Az utóbbi években a régió három magyar iskolájába – a gímesibe, a koloniba és a zséreibe – összesen nem írattak be annyi gyereket, hogy majd kiteljen belőlük egy felső tagozatos osztály. Zoboralján, sajnos, ez a valódi probléma; hamarosan el kell gondolkozni azon, hol működhet az egyetlen teljes szervezettségű magyar alapiskola a járásban, és ennek is csak akkor lehet jövője, ha valamennyi érintett önkormányzat és szülői szövetség egyformán támogatja.

Vrabec Mária