A törökverő egri várkapitány nyughelye

1245-ben keletkezett az első írásos emléke Dobóruszkának, IV. Béla király egyik birtokmegerősítő okiratában, a tatárdúlás után. 

A faluról és urairól
Maga a település minden bizonnyal sokkal régebbi, feltételezhetően honfoglalás kori alapítású. Hogy milyen volt és mikor épült első temploma, erre részben választ adott a bő tíz évvel ezelőtt elvégzett régészeti kutatás, amely egy román kori kegyúri, vélhetően temetkezési célú kápolna maradványait azonosította a gótikus építészeti stílusú templomhajó déli oldalán. Az 1332-es pápai tizedszedő jegyzék Ruska néven említi a falut, korabeli birtokosának neve is fennmaradt, ekkoriban Pánk Jakab bírta az itteni javakat. A falu legismertebb szülötte, lakója a híres egri várkapitány, Dobó István, akinek ősei a 13. században erednek, ekkor kapták birtokul Ruszka falut, ahonnan nemesi előnevüket vették s bárói címet is viseltek. A román kori kápolna helyén vagy annak részeit is magába foglalva ők építették meg Dobóruszka gótikus stílusú templomát. A törökverő egri kapitány egyik levelén például így maradt meg az aláírása: Stephanus Dobo de Ruzka. Mint erdélyi vajdának és Bars megyei főispánnak ugyan jelentős birtokai voltak, ám azok nagy része vagy a török által elfoglalt, vagy a török által sanyargatott vidéken, így birtokai nagy része elveszett. Dobó István 1548-tól töltötte be Eger várának várkapitányi tisztét. 1551-ben – tehát egy évvel Eger ostroma előtt – Ferdinánd király alatt Tegenyei Tamás nevű pálóci birtokos perbe fogta a Dobó családot állítólagos hatalmaskodás miatt, a korabeli leírások szerint falopáson kapták Tegenyei embereit, a szolgáit bírósági eljárás nélkül megbüntették a Dobók. A pereskedésben Tegenyeit az Abaúj vármegyei főispán, Perényi Gábor támogatta, ami mögött a Dobó-vagyon bekebelezésére tett kísérletet látják a történészek. A kissé furcsa perben Dobó Istvánt és két fiútestvérét, Domonkost és Ferencet fő- és jószágvesztésre ítélte a király! Egy évre elhalasztották az ítélet végrehajtását, s annak elvégzését csupán az 1552-ben kiharcolt egri diadal odázhatta el Dobó István számára. Akinek zaklatott, árulásokkal és ármánykodásokkal teli sorsa volt, minden hadi sikere ellenére. 1572-ben, Szerednye várában halt meg, és 436 évig nem volt egészen biztos, hol is van a kapitány végső nyughelye. Akiről azt is érdemes megemlíteni, hogy lánya, Krisztina (1560–1590) második férje a költő Balassi Bálint volt. 

A templom, a nyughely
Aki ma Dobóruszkára látogat, azt egy nagy méretű, kéthajós templom fogadja. Ennek déli, kisebbik hajója, a helyi megnevezés szerint az „ócska templom” egy gótikus támpillérekkel megerősített, sokszögzáródású szentélyes templom, oltára a vidéki barokk egyik remeke. A templom északi, nagyobb, újabb hajóját 1797-ben építették hozzá a gótikus részhez, annak északi falát elbontva, az egykori szószék alatt is feltártak egy régi kriptát. 2006 és 2008 közt végezték el a templom részleges felújítását, ekkor a gótikus szentély előtti részt is megkutatták, ahol temetkezésekre bukkantak. A sírokból a 16. századi magyar reneszánsz ötvösművészet remekeinek mondható ékszerlelet került elő, egyebek mellett Dobó István pecsétgyűrűje, feleségének, Sulyok Sárának aranypártája, zománcdíszes karkötői, drágaköves gyűrűje, egy kislány sírjából ruhapaszomány és zsinórdíszek, melyek ma a Tőketerebesi Múzeumban találhatók. A régészek egy hetven év körüli, magas termetű, köszvényben szenvedő férfi csontjait is megtalálták, ezekről teljes bizonyossággal állítható, hogy Dobó István maradványai. Aki nemesi hűbéruraként minden bizonnyal a faluja templomának fennmaradását mindig is támogatta. Márványszarkofágjának oldallapjai eredetiek, a hőst teljes fegyverzetben ábrázoló fedőlapja másolat, az eredetijét gróf Buttler János dobóruszkai birtokos – neve Mikszáth Különös házasság című regényéből lehet ismerős – Egerbe vitette a 19. században. Az egri hős emlékét nagy tisztelettel őrzik a faluban, ahová érdemes betérni s a templomot megtekinteni.