A természet szerelmese – első kiállítására készül Kiss József festőművész

Március 7-én 17 órakor nyílik meg a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban Kiss József első kiállítása. A nyugdíjas éveit a nagyfödémesi otthonában töltő, ma is aktívan alkotó festő életét végigkísérte a festészet, de különböző intenzitással tudta gyakorolni a hobbiját. 

Gyerekkori emlékek

A kezdetekről halvány emlékei vannak. 

Emlékezetem óta festek, nem tudom, mikor kezdtem. Egyre emlékszem, hogy kisgyerek voltam, talán 4-5 éves, sírtam, mert nem tudtam úgy lerajzolni egy házat, ahogy szerettem volna, a 10 évvel idősebb bátyám fogta a kezemet és együtt rajzoltunk. Azóta állandóan rajzolgattam, később festegettem. Még megvan az az olajfesték-kazetta, amit 14 éves koromban kaptam a szüleimtől, 130 korona volt, és hát nálunk a pénz az nagy szó volt, mert nagyon sokan voltunk. Akkoriban már kezdtem jobb képeket festeni, de a kollégiumi nevelőm, Sztoklasz Guszti tanácsára száraz pasztellkrétát kezdtem használni

– mondta el a kezdetekről. Diákévei alatt annyi képet festett, hogy az iskola ebédlője és más helyiségei is az ő műveivel voltak tele. A galántai szakiskolában tanulta ki a szobafestő-mázoló szakmát, de a gyakorlatot Vágsellyén szerezte egy olyan mester mellett, akivel egyebek mellett templomokban is alkalma volt falburkolatokat festeni, felújítani, de a diószegi kastélyban is sok szép kincset, csodálatos festményeket láthatott munkája révén.  

Autodidakta módon tanult

Kiss József a Kis-Duna mellett nőtt fel, a természetet egészen közelről tudta megfigyelni, gyerekként tehenet őrzött, megismerte az összes fát, bokrot, növényt. Úgy véli, innen ered, hogy egész életében legszívesebben tájképeket festett, ugyanakkor csendéleteket, portrékat és mindenféle más témát szívesen kipróbált. Festészetet, képzőművészetet sosem tanult iskolában, kizárólag autodidakta módon, főleg szakkönyvekből, de szívesen járt pozsonyi kiállításokra is, ahol megfigyelhette a kortárs művészek ecsetvonásait, színhasználatát. Leginkább fiatal házasként tudott fejlődni, amikor rendszeresen festett. Később, amikor megszülettek a gyerekei, az új házuk berendezésén dolgoztak a feleségével, kevesebb ideje jutott a hobbijára, de mindig visszatért hozzá.

Egyedi festőhengerek

Tíz évig dolgozott festő-mázolóként Pozsonyban, majd festőhengerek gyártásába kezdett. 

A Matador gumigyárban festettünk, amikor felmerült az ötlet, hogy mivel a jobb minőségű osztrák hengereket szinte nem lehetett beszerezni, sajátot kellene készíteni. Nagy szerencsém volt, mert jó emberek vettek körül, nagyon sok segítséget kaptam hozzá, sikerült ott a gyárban kifejleszteni azt a speciális receptúrát, olyan gumikeveréket, amiből kiönthettem a hengereket

– fejtegette. A rendszerváltás előtt a nagyfödémesi szolgáltatások házában 8 éven keresztül kézzel, faragókésekkel vágta Kiss József a mintákat a hengerekbe, majd a fordulat után gépesítette a folyamatot, a gépeket is maga készítette. A hengerek speciális préseléssel készültek. Összesen 20 éven keresztül foglalkozott a hengerek gyártásával, forgalmazásával. Közel 300 féle festőhenger készült a műhelyében, mindegyik mintáját saját maga, kézzel tervezte. A megrendelők 80%-a csehországi volt. Idővel azonban kimentek a divatból a hengerrel készített minták, így a cég is bezárt.

Új kihívások

Kiss József egy ideig cseh festőecseteket forgalmazott Magyarországon, majd az ottani kapcsolatai révén egy, a festékek kötőanyagaként is használt karboximetil-cellulózt gyártó cég csehországi és szlovákiai forgalmazója lett. Később az építőiparban dolgozott, ami eleinte nem volt egyszerű, de idővel, mikor már több alkalmazottja lett és egészen jól mentek a dolgai, az akkor már Amerikában élő lánya meghívására 2011-ben a San Francisco közeli San Rafaelbe költözött. 

A lehetőségek világa

Amerikai tartózkodásának 12 éve alatt Kiss József elsősorban dekorfestőként dolgozott, készített tégla-, márvány- és homokkő-imitációkat, éttermek, családi házak falára festett freskókat, díszítményeket, de régi, főleg mahagóni faajtók restaurálásában is kitűnően teljesített. 

Sok új dolgot tanultam ott, videókról néztem az ottani trendeket, megpróbáltam ugyanazt csinálni a műhelyben, három hónapig csak mintalapokat csináltam és gyakoroltam, hogy bekerüljek a nagyok közé, hogy megismerjenek. Eleinte mindenféle kisebb munkát is elvállaltam, de ahogy megismertek, egyre nagyobb megbízásokat kaptam

– fogalmazott Kiss József, aki azt tapasztalta, hogy sokkal jobban értékelik az ottani emberek a kézimunkát és a kétkezi munkát, illetve a régiségeket, ezért hajlandóak sokkal többet fizetni a szakszerű restaurálásért, mint itthon. 

2013-ban a téglaimitációval elnyerte a dekorfestők magazinja pályázatának első helyezését az év legjobb munkája kategóriában. Az évek során társalgási szinten megtanult angolul, 2018-ban 400 munkája értékelésével megkapta a gyémánt tanúsítványt, ami a legmagasabb szakmai elismervény. Ha tehette, San Francisco környékén is sokat túrázott, kajakozott, gyönyörködött a természetben, amelyből ihletet merített a festéshez. Rengeteg festményt készített és adott el hazatérése előtt, nagy sikert aratott velük az ottani műgyűjtők körében.

Kiss József 2023-ban költözött haza, Nagyfödémesre, azóta is folyamatosan fest. Körülbelül 30 darabból álló fényképezőgép-gyűjteményével rengeteg fotót készített élete során, többnyire azok alapján készülnek a festményei. Itthon, látva néhány igényes, szép alkotását, felvették a Felvidéki Alkotók Egyesületébe. Mint fogalmazott, volt egy rejtett vágya, hogy egyszer kiállíthassa a műveit, megmutathassa azt az impresszionista jegyekkel kevert realista stílust, amelyet Kaliforniában tanult meg. Ennek most jött el az ideje, a szerző művei március 7-től 27-ig láthatóak a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban.