A Šafárik tér esete Friedmannals

A tér nyugati részén eredetileg a Landerer-kastély állt a Štúr (egykori Baross Gábor) utca felől, amely 1760-ban épült. Ezt 1857-ben kaszárnyává alakították át. A pozsonyi Apollo vegyi üzem 1944-es bombázásakor az épület találatot kapott, s hamarosan lebontották. A hatvanas években a tér közepére a kor szellemét képviselő, Kazačok nevű, kocka alakú éttermet építették, majd a tér közepét buszmegállók foglalták el. A rendszerváltás után irodaházat terveztek ide, ám az érzéketlen, a környezetet figyelmen kívül hagyó épület terve a lakosok tiltakozásának köszönhetően megbukott. A mai látvány lehangoló: buszmegállók, egy-egy újságos kioszk, gyorsbüfé, középütt az egykori Kazačok betontalapzata. A tér déli részén kis parkocska, közepén Kühmayer Rezső kacsás szökőkútja, mellette nyilvános vécé. A szokásosnál is perverzebb eklektika. Amit még egy külvárosi negyed talán elbír itt, Közép-Európában, de nem a belváros, amely egyébként sok rombolást szenvedett el a szocialista „kijevesítés” lázában.

A legújabb tervek szerint a tér arculata hamarosan megváltozik. Camera Obscura néven múzeum lesz itt, amolyan átjáróházszerű modern épület, amely nem bontja meg a tér egységét, hanem organikus egységet alkot a parkkal, parkrészekkel, és eltakarodnak az alkalmi bódék. A pályázati munkákat egyébként meg lehet tekinteni a Camera Obscura szervezet honlapján. Érdekesebbnél érdekesebb pályamunkákat készítettek az egyetemisták, amelyek közül ismert a nyertes, vagyis a megépítendő változat.

A múzeumban azok a huszadik századi fényképész-egyéniségek (és alkotásaik) kapnak helyet, akik szlovák gyökerekkel rendelkeznek. Név szerint: Dežo Hoffmann, Ladislav Bielik, Milan Rastislav Štefánik, Eugen Andrew Cernan és Robert Capa. Az első négyhez nincs különösebb hozzáfűzni való, bár az űrhajósként a Hold felszínéről felvételeket készítő Cernant is mindössze annyi fűzi Szlovákiához, hogy a nagyszülei Kiszucából és Csehországból származtak. A névsorból azonban meglehetősen kilóg Robert Capa, akinek a mai Szlovákiához mindössze annyi köze van, hogy édesanyja Nagykaposon született, valamikor a 19. században. Ami akkoriban még, ugye, nem volt Szlovákia, de Csehszlovákia sem. Robert Capa Friedmann Endreként ugyanis budapesti magyar zsidó volt, s talán sosem járt Pozsonyban.