A prépostság birtoka

Pólyán

A bodrogközi község 1998-től használatos címerében zöld alapon, arany tölgyfalevél látható. A címer ugyanúgy, mint több más falué, a település régi – Pólyáné az 1904-ből származó – pecsétjének a motívumai alapján készült. A Latorcához közeli falu, hogy a többi hasonló nevűtől megkülönböztessék, néha Lelesz-Pólyán néven is szerepelt az okiratokban. A 20. század elején kísérlet történt arra, hogy nevét Bodrogmezőre magyarosítsák, de ez az elnevezés nem vált elfogadottá. Neve egyébként már az 1214-ben keltezett leleszi alapítólevélben is szerepel. A kezdetektől a leleszi prépostság birtoka volt, csupán a premontrei rend ideiglenes eltörlése idején, a18. század végén és a 19. század elején volt kincstári birtok. 1404-ben a Csebiek várbirtoka e község határában volt, amit ma is őriz a Várszög dűlőnév. A községben, nyilván Lelesz közelsége miatt, a középkorban nem volt templom, vagy legalábbis semmi ilyesmiről nem tudunk. Csupán a 18. század első felében jött szóba a felépítése, amikor a kuruc háborúk után ruszin eredetű és görögkatolikus felekezetű jövevényekkel települt be a község. A mai görög katolikus templomot 1794-ben kezdték építeni, és 1802-ben szentelték fel. A reformátusok csupán a 18. század közepén jelentek meg számottevően a községben. A kálvinisták 1790-ben először fatemplomot építettek, a mai kőtemplom őse 1823-ban épült, ám ezt 1830-ban romba döntötte az árvíz. Felújítása utáni 1833. szeptember 8-án szentelték fel.

Legközelebb Somorja címerét mutatjuk be.