A precíziós gyártás precíz munkásokat kíván

Nyitra. A világ 140 országába szállító és 54 országban – köztük Szlovákiában, konkrétan Érsekújvárott – termékeket előállító Osram cég egyik legfontosabb profilja a gépkocsilámpa-izzók gyártása. Igyekszik olyan szigorú minőségi előírásokat betartatni, hogy egymillió darab termék között legfeljebb 150 darab selejtes akadjon.

Ezt a Nagysurányi Gépipari Szakmunkásképző igazgatója, František Tamašovič mondta el a „Középiskolai szakképzés az Európai Unió feltételei között” című, február 8-án megrendezett nyitrai konferencián. Azért ismeri ilyen jól az Osram feltételeit, mert az iskola tanárai és gyakorlati szakoktatói (azaz a mesterek) egész napos tanfolyamokra járnak az üzembe, hogy lássák, mi mindent kell tudniuk majd azoknak, akik az inasiskolát elvégezve itt akarnak elhelyezkedni.

A nagysurányi tanonciskolában a tantervet is a termelőüzemekkel való egyeztetés alapján állítják össze, hiszen a precíziós gyártáshoz precíz szakmunkásokra van szükség. „Nem váltak be azok a jóslatok, hogy szakmunkásokra már egyáltalán nem lesz szükség, mert mindent csak mérnökök és robotok fognak csinálni. Szakmunkásokra igenis szükség van, de nagyon felkészültnek kell lenniük” – állítja az igazgató. Persze, a gyártó cégek és a szakiskolák közti együttműködés azért is elengedhetetlen, mert az államtól kapott támogatásból e tanintézmények képtelenek biztosítani a modern technológiai ismeretek elsajátításához szükséges műszaki hátteret. A vállalatok olyan gyakorlati oktató központok kialakításához is hozzájárulnak, amelyekben szakmai gyakorlatot is szerezhetnek a diákok.

A konferenciának éppen a pedagógusok és a vállalatok közti tapasztalatcsere, az elvárások megfogalmazása és követendő példák bemutatása volt a célja. Ilyen példa a már említett Osram cég is, amely 1998-ban saját tréningközpontot hozott létre, ahol a tanulókat kimondottan a cég követelményei szerint képezik ki. A vállalat az égőkön kívül technológiai berendezések gyártásával is foglalkozik, hiszen az égő előállításához szükséges gépsorokat is maga fejleszti és készíti. Éppen a gépsorokat gyártó részlegre kerestek alkalmazottakat, de a munkaerőpiacon nem találtak megfelelő szakembereket.

Látszólag ellentmond ennek az, amiről a konferencia egyik részvevője ejtett szót: a szakiskolát végzett fiatalok 80-90 százaléka nem tud elhelyezkedni. A tanácskozók éppen arra keresték a választ, miként szerezhetnek a diákok praktikus tudást (is). A Konstantin Filozófus Egyetem egyik tanára a műszaki nevelés tantárgy fontosságát hangsúlyozta az alapiskolákban és a gimnáziumokban. „Persze, mindez csak akkor működik, ha a tanárok is komolyan veszik a nevezett tantárgyat, nem csak amolyan pihenőórának” – figyelmeztetett az előadó. Külföldi példákat is felhozott: Dániában például kilenc év a kötelező iskolalátogatási idő, és az utolsó három esztendőben a szabás-varrás és a fa- és fémmegmunkálás tantárgya is része a kötelező tananyagnak.

A közeljövőben valószínűleg az autóiparnak lesz szüksége a legtöbb szakmunkásra, ezért a Szlovákiai Autógyártók Szövetsége tavaly 13 speciális oktatóközpontot hozott létre – 13 szakiskolában az általános szaktudás átadása mellett az autóipari vállalatok követelményeinek megfelelő külön gyakorlati képzést is nyújtanak.