A munkaügyi előírások megsértése

Ha valaki munkanélküli és tartalékát lassan feléli, bármilyen munkát elvállal, hogy „szinten” tudja magát tartani. A munkaadók válogatnak, s ha már alkalmazzák az embert, mindent kisajtolnak belőlük! Heti 40 órás munkaidőn túl, minden szombaton 4 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak. Sokszor a szombaton ledolgozott órák után ugyanolyan juttatásban részesülnek, mint hétköznap és szabadnapot sem kapnak utána. Az államünnepeket egyes cégek rendszeresen fizetik, itt csak feltüntetik, de nem fizetnek utána. Egyes cégek hivatalosan a minimálbért adják munkatársainak – valóságban 3-4 ezerrel megtoldják. De daru helyett emberek rakják fel és le a nehéz terheket, és ha emiatt megbetegednek, mit kapnak? Mi a teendő?

Jelige: Matematika

A munkaszerződés alapján munkaviszonyban dolgozók munkafeltételeinek teljes mértékben összhangban kell lenniük a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal. Már a munkaszerződés aláírásakor figyelni kell arra, hogy az ne tartalmazzon az törvénnyel ellentétes megállapodást. A munkaviszony fennállása alatt is be kell tartani a törvény által meghatározott szabályokat: A meghatározott heti rendes munkaidő egyműszakos munkavégzés esetén legfeljebb 40 óra lehet. Az ezen felül végzett munka rendkívüli munkavégzésnek, többletmunkának minősül. A munkáltató többletmunkát akkor rendelhet el, ha az feltétlenül szükséges az átmenetileg nagyobb mennyiségű munka elvégzésére. A többletmunka mértéke nem lehet több évi 150 óránál. Ezen felül a munkáltató és a munkavállaló megegyezése alapján megengedett további, legfeljebb 250 óra többletmunka végzése, tehát a munkavállaló összesen évi 400 órát dolgozhat az adott munkáltatónál a rendes munkaidőn túl. A munkavállaló az elvégzett munkáért jogosult a bér kifizetésére a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben megegyezettek értelmében. A bér nem lehet alacsonyabb mint a törvényileg meghatározott minimum, amely jelenleg havi 6080 korona, órabér esetén pedig 35 korona. A ledolgozott túlórákért a munkavállalót 25%-kal megemelt órabér vagy pedig fizetett szabadnap illeti meg. A munkáltató és a munkavállaló azonban megegyezhet abban is, hogy a meghatározott havi bér már magába foglalja az évi 150 óra elrendelhető többletmunkáért járó bért is. A hivatalos állami ünnepnapon végzett munkáért a munkavállaló legalább 50%-kal megemelt bérre jogosult. Ha a munkavállaló az ünnepnapon nem dolgozik, pedig az számára munkanap lett volna akkor, bérpótlék jár számára az átlagbér magasságában. Ha a munkavállaló stabilan megszabott havi bért kap, akkor az ő esetében az ünnepnap ledolgozott napnak minősül, tehát nincs hatással a fizetésére. Ezekre a juttatásokra nem jogosult az az alkalmazott, aki közvetlenül az ünnepnap előtti vagy utáni műszakot igazolatlanul nem dolgozta le, vagy az ünnepnapra elrendelt munkavégzésen nem jelent meg. Éjszakai munkavégzés esetén (este 10 óra és reggel 6 óra között) minden ledolgozott óráért plusz jutatás jár: a megszabott minimális órabér 20%-a, tehát jelenleg 7 Sk. Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló hétfőtől péntekig ledolgozta a 40 munkaórát, amely megfelel a rendes heti munkaidőnek, akkor a szombati napra a munkáltató által elrendelt 4 órás munka többletmunka. A szombatonként végzett munkát a munkáltató köteles külön megfizetni a megegyezett stabil havi fizetés mellett – minden ledolgozott túlóráért 25%-kal megemelt átlagórabért kell fizetnie, vagy ki kell adnia a ledolgozott órákat fizetett szabadnapként. Az olyan államünnep esetén, amely olyan napra esik, amely egyéként munkanap lenne, az órabérért dolgozóknak bérpótlék jár, mert elesnek az aznapi fizetésükből, a stabil havibérért dolgozók pedig megkapják a teljes fizetésüket, mintha az ünnepnapon is dolgoztak volna. Ha a munkáltató megszegi a munkaügyi előírásokat, a bérezésre vonatkozó előírásokat vagy a kollektív szerződésben foglaltakat, akkor tanácsos a Munkavédelmi Felügyelethez (Inšpektorát práce) fordulni, melynek kirendeltségei minden megyeszékhelyen megtalálhatóak. Ez az intézmény jogosult ellenőrizni a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések betartását, és ha szabálytalanságot állapít meg, jogosult a munkáltatót megbírságolni.

Gulyás Éva, ügyvéd, a CLA–Kalligram Alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa