A megbízási szerződés részletei érdekelnek

Egy projekt alapú munkára pályázom. Még nem tudták megmondani, hány hónapos lenne a tevékenység, attól is függ, hogyan halad a dokumentáció feldolgozása, mennyi pénzt sikerül előteremteniük. A munkahely Szlovákiában lesz, egy nemzetközi szervezet hazai képviseletén. Az állásinterjún említették a szerződés angol nevét, amely inkább „megbízási szerződésnek” felel meg. Szeretnék többet megtudni erről a szerződéstípusról meg azt is, hogyan kell járulékot fizetni.

A munka törvénykönyve (MT) IX. része határozza meg, hogy a klasszikus munkaszerződés mellett milyen megállapodást köthetnek a munkáltatók az alkalmazottaikkal. Ezek a munkatevékenység végzéséről (dohoda o vykonaní pracovnej činnosti), illetve a munkafeladat elvégzéséről szóló megállapodás (dohoda o vykonaní práce). E szerződésfajtákat csak kivételes esetekben lenne szabad használni: ha a munka nem rendszeres, illetve nem vesz igénybe teljes munkaidőt. A fenti megállapodásokat a MT 223–228a paragrafusai szabályozzák. Legfontosabb jegyeik, hogy tartalmazniuk kell az elvégzendő munkafeladat/tevékenység leírását, a jutalom összegét és a munkaidőt/a határidőt, amelyen belül a munkát el kell végezni. A munkatevékenység végzéséről szóló megállapodás alapján legfeljebb heti tíz órát lehet ledolgozni, a munkafeladat elvégzéséről szóló megállapodás alapján végzett munka időtartama nem haladhatja meg az évi 350 órát. Egyik szerződésfajtát sem lehet 12 hónapnál hosszabb időre megkötni. A jutalmat a munka leadása után fizetik ki, hacsak a felek nem egyeztek meg másképp (pl. részletenkénti fizetésben), rendszeres tevékenység végzésekor pedig rendszeres intervallumokban, pl. havonta – legkésőbb a munkavégzés hónapját követő hónap végéig.

Bár a fent említett megállapodások alapján nem keletkezik munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között, ezért a felek egymás iránti kötelezettségei is lazábbak, bizonyos fokú munkajogi védelmet a fenti megállapodások alapján alkalmazott munkavállalók is élveznek.

A 2013-tól érvényes törvénymódosítások következményeként a fent említett megállapodások alapján dolgozó személyek után is van járulékfizetési kötelezettség – ők is fizetik az egészség- és betegbiztosítást, a nyudgíj-, rokkantnyugdíj-, munkanélküli- és balesetbiztosítást. A bruttó bérükből 13,4%-ot von le a munkáltató, aki további 35,2%-ot fizet be az alkalmazott után. Biztosított személyekként ezáltal ők is részesülnek a szociális ellátásokból, pl. táppénzre, munkanélküli-segélyre lesznek jogosultak. A járulékfizetés terén bizonyos kivételek vonatkoznak a nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, diák és nem rendszeres munkavégzőkre.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)