A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum új kiadványt jelentetett meg “A malmok és a malomipar történetéről Gömör-Kishontban” címmel. A könyv közelebb hozza a térség malomipari mesterségének kérdését, és több mint tízéves kutatáson alapul legalább harminc helyszínről.
A malmok és a malomipar története
A kiadvány Ján Aláč és Ľudmila Pulišová tudományos és kutatói tevékenységének eredménye, akik 2008 és 2019 között néprajzi és történeti kutatások is végeztek a témában. A levéltári források és múzeumi gyűjtemények mellett még élő molnárokkal, azok leszármazottaival és családtagjaival is dolgoztak. A kutatást a régió több mint harminc helyszínén végezték, a Rima, Balog, Suchá és Murány folyók kiválasztott malmaira összpontosítva.
„A terület nagysága és egyenetlensége befolyásolta a vízimalmok különbségét és sokféleségét. A hegyvidéki északon, ahol a kisebb patakok meredekebbek voltak, kis malmok működtek fejvízhajtással. Délen, a nagyobb patakokkal és nyugodtabb vízzel rendelkező területeken fenékvízhajtású malmok voltak, gyakran több vízkerékkel egymás után” – mondta Ľudmila Pulišová a múzeum etnológusa.
A könyv a molnárok társadalmi státuszát és családi hátterét is közelebb hozza, hiszen a térségben egész molnár dinasztiák alakultak ki. Említésre kerülnek azok a társadalmi, társadalmi-gazdasági és gazdasági változások is, amelyek a hagyományos malomipar fokozatos átalakulásához, majd eltűnéséhez vezettek. A kiadványban helyet kapott több mint 270 fénykép a malmokról és környezetükről, a molnárokról, a malmok újjáépítésének terveiről, valamint feldolgozták a tanoncok és a vándorok leveleit is. A projektet a Művészeti Alap támogatta.
(tasr)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.