A legmegbízhatóbb testület

A kerületi tűzoltó- és mentőtestület igazgatója nem titkolja, hogy a csökkenés elsősorban az időjárásnak köszönhető, és csak kisebb részben a tűzrendészeti megelőző tevékenységnek, illetve az ezzel járó folyamatos ellenőrzéseknek. Ján Barilla nagyra értékeli, hogy a közvélemény változatlanul a tűzoltókat tartja az ország legmegbízhatóbb testületének. „Jobban bíznak bennünk, mint a hadseregben, ami komoly presztízst jelent, egyben nagy felelősséggel is jár, mivel az emberek bizalma egyetlen rossz döntés következében is meginoghat. Annak ellenére vezetjük a népszerűségi listát, hogy nem teljesítjük az európai uniós normát, amely szerint ezer lakosra kellene jutnia egy tűzoltónak. Országos szinten további ezer, kerületi szinten pedig további kétszáz főt kellene alkalmaznunk, hogy megfeleljünk ezen előírásoknak. Erre viszont jelenleg nincs anyagi keret” – magyarázta a kerületi igazgató, aki műszaki eszközök vásárlásával és felújításával igyekszik kompenzálni az emberhiányt. A Kassai kerület tűzoltó parancsnokságai tavaly öt közúti vontatókocsival, hat műszaki kármentő kocsival, valamint egy nagyobb balesetek alkalmával hasznosítható, tizenegy tonnás emelő berendezéssel rendelkező járművel gazdagodtak. Összesen 77 millió koronát költött az állam a kerületi testület felszerelésének tökéletesítésére, ami 34 százalékkal több az előző két év átlagánál. A tervek szerint idén olyan hőérzékelő kamerákkal szerelik fel valamennyi járási székhelyet, amelyek az oltás során jelzik a tűzfészket, illetve segítenek megtalálni a helyszínen rekedt embereket. Jelenleg hat ilyen berendezés áll rendelkezésre a kerületben, azaz további hat darabra lenne szükség.

Tavaly nyolc ember halt meg

Tavaly összesen nyolcan lelték halálukat a lángok között a kerületben, tízzel kevesebben, mint az előző évben. Hárman a még mindig „nemzeti sportnak” számító száraz fű égetésekor szenvedtek halálos füstmérgezést, ketten elaludtak cigarettázás közben, egy fő üzemi baleset során halt meg, a többiek pedig egyéb módon kerültek kapcsolatba a pusztító tűzzel. A legnagyobb anyagi kár egy kassai textil-nagykereskedés, illetve egy iglói bútorraktár leégésekor keletkezett, 51, illetve 53 millió koronás nagyságrendben. A műszaki mentés során főleg közlekedési balesetekhez riasztották a tűzoltókat, ezekből 1762 akadt a tavalyi év folyamán. A keletkezett kár éves szinten 94 millió koronával túlszárnyalja a tavalyi értéket. (juk)

Csak papíron léteznek a helyi egységek

Továbbra is gondot okoz, hogy a vonatkozó törvény hiába írja elő a községek számára a helyi tűzoltóegységek létesítését, ezek legtöbb esetben csak papíron léteznek. Jozef Fedorčák, az oltási munkálatokért felelős kerületi igazgató szerint gyakran nincs működő ciszterna a faluban, sőt a kézi oltásra alkalmas eszközök is hiányoznak. A kerületi testület kiselejtezett, ám még használható eszközeit ezért legtöbbször a helyi egységek kapják meg. (juk)