A korai vaskor nyomában járhatunk

A Szenci járásban számos, ebből a korból származó település maradványát találták meg a régészek.SzenCNovember végén A korai vaskor nyomában – hallstatti kultúra Délnyugat-Szlovákiában címmel nyílt időszakos kiállítás a Szenci Városi Múzeumban.

A Szenci járásban számos, ebből a korból származó település maradványát találták meg a régészek.

SzenC

November végén A korai vaskor nyomában – hallstatti kultúra Délnyugat-Szlovákiában címmel nyílt időszakos kiállítás a Szenci Városi Múzeumban. A tárlat május végéig tekinthető meg.

„A kiállítás az SZNM – Régészeti Múzeum kutatásának összegzése. Számos korai vaskori régészeti leletet vonultat fel, nem csak a Szenci járás községeiből” – nyilatkozta lapunknak Strešnák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója. A kiállítás kurátora Radoslav Čambal régész, aki a kiállítás megnyitóján előadást tartott. A korai vaskort az időszámításunk előtti 750 és 450 közötti időbe sorolja a történelem. A hallstatti – késői vaskori időszak a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta a nevét, ahol csaknem kilencszáz sírt tártak fel ebből az időszakból. Két területre különíthető el: a nyugati Hallstatt-kör a mai Közép-Franciaországtól Északnyugat-Ausztriáig, illetve Csehországig terjedt. A keleti Hallstatt-kör a mai Szlovákia, Kelet-Ausztria, Szlovénia és a Dunántúl területén volt fellelhető. A vas olvasztása és feldolgozása Közép-Európában ebben az időben új technológia volt, de még használatban maradtak a bronzból készült fegyverek és ékszerek is. „Nálunk ezt a kultúrát Kalenderberg-kultúrának nevezzük” – mondta a múzeumigazgató. Csak erre a kultúrára jellemzők a hold formájú szobrocsák, az úgynevezett holdidolok, amilyeneket Cseklészen is találtak. Nálunk a Kalenderberg-kultúra legnagyobb központja Szenctől északra, Molpírban – Szomolányban (Smolenice) volt, ahol hatalmas felsővárat tártak fel, két elővárral.

„A régészek feltételezik, hogy a települések helyi elitje felelt a település működéséért. Mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó települések lehettek Triblavina majorban Horvátgurab és Cseklész között, Pozsonyivánkán, Szőlősön, Alsójányokon és Dénesden” – mondta Strešnák. A Szenci járásban ebből a korból származó számos település maradványát találták meg a régészek. Az elhunytakat ebben a korban Dénesden, Misérden, Rétén, Zoncon, Nagygurabon és Újfalun elhamvasztották. A rönkházakhoz hasonló kamrákból gazdagon díszített kerámiatárgyak kerültek elő, geometrikus díszítéssel. Az eddigi legnagyobb és legteljesebben feltárt lelőhely Cseklész és Horvátgurab között van. Ehhez társul a dénesdi, a misérdi az egyedülálló takácsműhellyel és az alsójányoki leletegyüttes is. A múzeum a május végéig látogatható kiállítás idejére havonta egyszer régészeti előadást tervez. A kiállítás az ünnepek között is megtekinthető.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?