A koncentrációs táborok áldozataira emlékeztek Párkányban (FOTÓK)

A megemlékezés résztvevőit Eugen Szabó, a város polgármestere üdvözölte és egyúttal hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy minél többen tudatosítsák a tragikus tanulságot, ami a vészkorszak alapján és az állami méretekben kitervelt, kiagyalt és végrehajtott, szisztematikus és irdatlan méretű tömeggyilkosság kapcsán levonható. A polgármester emlékbeszédében a náci ideológia és diktatúra kiépülését, a Lengyelország területén felépített haláltáborok működését ismertette, de a holokauszt emberi –erkölcsi tragédiájának mai, komor következményeit is. Eugen Szabó úgy fogalmazott, mindenfajta totalitásra törekvés a politikában és a közéletben, a hatalom bármiféle ellenőrizetlen koncentrációja és féktelensége ugyanilyen szörnyűségekhez vezethet akár ma is, ha a társadalom nem tanul a történelemből és nem elég erős, hogy az ordas eszméknek ellenálljon.

Hanák Éva a családja és a rokonsága tragédiáját elevenítette fel, mikor elmondta, hányan nem élték túl az auschwitzi borzalmakat és azt, hogy a holokauszt miatt ő sosem ismerhette a nagyszüleit. Beszélt a Tiso-rezsim cinikus és aljas módszereiről, miként arról is, hogy Tiso még fizetett is Hitleréknek a deportált zsidókért. Egyúttal arra figyelmeztette a fiatalokat, hogy sose bőrszín, származás, vallás alapján minősítsék embertársaikat és mindig lépjenek fel a gyűlölet ellen.

Magyarországi vendégek is tisztelegtek az emlékműnél

Mészáros György a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nevében koszorúzott a Párkányból elhurcolt családok emlékműve előtt. Mészáros György megemlékezésében kifejtette, hogy nem csak a Tiso-rezsim igyekezett likvidálni a zsidókat, a Horthy-Magyarország még a németeknél is példásabb szorgalommal gyűjtötte gettókba illetve küldte vagonokban haláltáborba a mindenükből kisemmizett és emberi mivoltuktól is megfosztott áldozatokat. Mészáros beszélt a hírhedt zsidótörvényekről és a nyilasok hatalomra jutásáról is. Mészáros György felidézte, ahogy ő hat évesen ennivalót vitt kisgyerekként a gettóba zárt anyjának, miként azt is, hogy a budapesti gettó felszabadításakor még a katonák is ledöbbentek a több ezer, szinte ölfaként egymásra halmozott holttest látványától. Mészáros György a költőóriás Radnóti Miklós mártíromságáról is beszélt, arról, hogy miként lőtték őt agyon Abdán, amikor már nem bírta tovább a kényszermenet megpróbáltatásait. Mészáros azt is elmondta, hogy a költő emlékére alapították a Radnóti Miklós Antirasszista Díjat, melyet minden évben olyan személyeknek ítélnek oda, akik a gyűlölet, a rasszizmus ellen állnak ki.

„A most Párkányba hozott koszorún az áll: Soha többé? Így, kérdőjellel”

– mondta Mészáros Sándor. Mégpedig azért kérdőjellel, mert Európában újra éledezik a fasizmus, újra népszerűek a szélsőjobboldali eszmék, újra relativizálnak és hazudnak a legundorítóbb gaztettekről is. Mészáros György leszögezte: egyre inkább kötelességünk mindennek megálljt parancsolni és mindezt határozottan elutasítani.