A járás összes polgármestere kiáll a vágsellyei kórház mellett

A polgármesterek számára elfogadhatatlan, hogy fekvő betegek ápolására szakosodjon az intézménySzőcs Hajnalka felvételeErről azon az összejövetelen volt szó, amelyre Tirinda Sándor kórházigazgató hívta meg a járás polgármestereit és körzetvezetőjét. Az igazgató ismertette a kórháznak a Forlife nonprofit szervezet általi működtetése idején – az utóbbi mintegy két és fél évben – elért eredményeit, valamint a jelenlegi, az Általános Egészségbiztosító által nyújtott, felettébb kedvezőtlen szerződés következtében előállt nehéz helyzetet. Felvázolta a kórház jövőjének három lehetőségét: 1. – A biztosító változtat az álláspontján, a tavalyihoz hasonló mennyiségű megrendelésre köt szerződést, és ebben az esetben a kórház probléma nélkül működ?het tovább, 2. – a biztosító nem változtat a mostani feltételeken, vagy esetleg a 2. félévben még ront azokon, akkor a kórházat gazdasági okokból lehetetlen tovább működtetni, és majdnem 300 alkalmazottat kellene elbocsátani, 3. – az intézményben olyan profilváltást, átszervezést kényszerülnének végrehajtani, hogy a most működő hat osztály helyett csak egy vagy kettő maradna meg, és például utókezelésre és az elfekvő betegek ápolására specializálódnának. Ez gazdaságilag lehetővé tenné az intézmény túlélését, az alkalmazottak felét „megment?het?nék”, de általános kórházként tulajdonképpen nem működhet?ne tovább az intézmény. Habár a Forlife nonprofit szervezet a vágsellyei kórházat 2005 októberében tetemes adóssággal vette át, az idei évre tervezett költségvetésben már nyereséggel számolt, amit műszaki fejlesztésre, az alkalmazottak jutalmazására fordíthattak volna, valamint megkezdhették volna az előző kórházvezetés idején felhalmozott több mint 100 milliós tartozás törlesztését. Ám az Általános Egészségbiztosító idén januárban tett szerződésjavaslata, hogy az orvosi ellátás tavalyi mennyiségének csak a felére adnak megrendelést, azaz csak a felét fizetik meg, azt jelentette volna, hogy a kórház havonta komoly adósságot termelne. A januárban az Általános Egészségbiztosítóval folytatott tárgyalásokon sikerült annyit elérni, hogy a fekvőbeteg részlegen kívül a többi ellátásra – röntgen, laboratóriumok, rehabilitáció, rendelők – a tavalyit megközelítő mennyiségre kötött fél éves szerződést a biztosító, de a havi hiány még így is magas.

A találkozón résztvevő polgármesterek úgy vélik, arról a változatról, hogy fekvő betegek intézményeként működne tovább a kórház, egyelőre nem is kellene tárgyalni, mert az egészségbiztosító ezt úgy értelmezhetné, hogy kórház helyett ez a megoldás is megfelelne. A polgármesterek szerint egyértelműen az általános kórházi ellátás megtartása mellett kell kiállni, és politikai síkon, a megyei önkormányzatnál, vagy akár kormányszinten is kezdeményezni kell a megbeszéléseket. Ebben az államigazgatást képviselő Jaroslav Barcúch, a körzeti hivatal vezetője, a Smer járási tanácsának alelnöke is segítséget ígért, aki megpróbál pártvonalon is közvetíteni az illetékesek felé. Ehhez azonban olyan argumentumokat kell felsorakoztatni, amelyekkel az illetékeseket meggyőzhetik. Ha például Vágsellye helyett Nyitrán látják el a beteget, az a biztosítónak nem jelent megtakarítást, éppen ellenkezőleg. Mivel egyetemi kórházról van szó, ott az orvosi ellátás ára is jóval drágább. „Ha Vágsellyén egy szülésért 8–9 ezer koronát fizet a biztosító, Nyitrán ugyanezért 16 ezret kell fizetnie, pedig ott is pontosan ugyanazt a szolgáltatást és minőséget tudják nyújtani, mint nálunk” – érvelt Martin Alföldi, Vágsellye polgármestere, aki megválasztása előtt nőgyógyászként és szülészorvosként dolgozott a Vágsellyei kórházban. Mások szerint ilyen érv nem biztos, hogy meggyőzi a politikusokat, mert az egészségügy egész átszervezésének a hátterében az állhat, hogy minél több pénzt pumpáljanak a nagy kórházakba, hogy azok ebből törlesszék a hatalmas adósságaikat – akár a kisebb, nyerséggel működő kórházak megszüntetésének az árán is. Olyan érv is elhangzott, hogy a városban azért is szükséges a kórház, mert Vágsellye vonzáskörzetében országos szinten is magas arányú a légúti megbetegedések és a tüdőrák előfordulása. Mivel a jelenlegi helyzetet az idézte elő, hogy a vágsellyei kórház pácienseinek 70 százaléka az Általános Egészségbiztosító ügyfele – a többi biztosító a korábbi feltételek mellett kötött szerződést –, a polgármesterek részéről olyan javaslat is elhangzott, hajlandók lennének akár olyan felvilágosító kampányt végezni a lakosok között, hogy tömegesen lépjenek át olyan biztosítóba, amely garantálná a kórház fenn?ma?radását. Csakhogy ez nem hoz azonnali megoldást, hiszen biztosítóváltásra csak az év végén lesz lehetőség. Addig is lépni kell, ezért a megbeszélés résztvevői abban egyeztek meg, hogy hamarosan újra találkoznak, hogy jóváhagyják a mostani találkozón elhangzottak alapján megírandó levelet, amit eljuttatnak az Általános Egészségbiztosító vezérigazgatójának és az egészségügyi miniszternek. (A vágsellyei városi önkormányzat a legutóbbi képviselő-testületi ülését követően már postázott hasonló levelet.) Valamint a járás megyei képviselőin keresztül kezdeményezni fogják, hogy a Nyitrai megyei parlament a következő ülésén foglalkozzék a Vágsellyei kórház kérdésével.

Mit ér a körzetesítés?

A „megszűnésre ítélt” kórházakat egyebek mellett olyan elven jelölték ki, mint annak idején a gyorsmentő szolgálat állomáshelyeit – hogy 35 kilométeres körzetben legyen egy-egy állomás. „35 kilométeres sugarú köröket rajzoltak a térképen, és mivel Vágsellyét három ilyen kör is érinti – Galánta, Érsekújvár és Nyitra körzete – úgy vélték, hogy a sellyei kórház felesleges” – állítja Tirinda Sándor kórházigazgató. Csakhogy míg a biztosító a vágsellyei kórházban a térített ellátások mennyiségét a felére csökkentette, a környező kórházakban nem növelte a limitet, amelyen belül a sellyei pácienseket elláthatnák. Hogy az ilyen térképen rajzolgatás mennyit ér, arra Jancsó István, Negyed polgármestere, Nyitra megyei képviselő mutatott rá: „Amikor a farkasdi mentőállomást létesítették, akkor is rajzoltak egy ilyen kört a térképen, és e szerint Negyed, Farkasd, Zsigárd meg Sókszelőce is ennek a mentőállomásnak a körzetébe tartozik. Csak arról feledkeztek meg, hogy Farkasd meg Sókszelőce között folyik a Vág, és nincs rajta híd. A legközelebbi hídon keresztül pedig már 50 kilométeres a távolság.” (gl)