A humanitárius eszmék terjesztését értékelték

A demokratikus és humanitárius eszmék terjesztéséért a Milan Rastislav Štefánik-emlékérem ezüst- és bronzfokozatával tüntették ki Párkányban Holováčné Weis Mártát, Emília Maričákovát és Pavlína Vaňčovát.

Párkány/Nána

Az elismerést Jozef Marunič Szlovák Antifasiszta Szövetség párkányi alapszervezetének elnöke adta át. Holováčné Weis Márta, Emília Maričáková és Pavlína Vaňčová is tagja a szervezetnek. „A kitüntetéssel sokéves munkájukat szeretnénk megköszönni” – mondta Marunič, aki szerint a fasiszta eszmék terjedése ellen folyamatosan küzdeni kell. A szövetség párkányi alapszervezetének közel ötven tagja van. Rendszeresen szerveznek emlékünnepségeket és beszélgetéseket az iskolásoknak a holokauszt túlélőivel. „Fontos, hogy ne merüljenek feledésbe a borzalmak, amelyeknek soha többé nem szabad megismétlődniük” – hangsúlyozta a párkányi alapszervezet elnöke.

A nánai születésű Holováčné Weis Mártát és családját 1945-ben deportálták. 18 évesen került az auschwitzi haláltáborba, ahonnan egy szerencsés fordulatnak köszönhetően menekült meg. „Egy alkalommal kiválasztottak négyszáz nőt. Köztük voltam én is. Egy gyárba szállítottak minket. Itt dolgoztattak a háború befejezéséig. Tulajdonképpen a gyár tulajdonosának köszönhetem, hogy életben maradtam. A világháború után megpróbáltam felkutatni. Szerettem volna köszöntet mondani neki, de nem találtam meg” – mesélte az asszony, aki a második világháború után visszatért Párkányba. „Édesanyám tartotta bennem a lelket. Azt mondta, mindent ki kell bírnunk, mert otthon vár édesapám és a testvérem. Hát tűrtem mindent: az éhséget, a szomjúságot és a verést is. Legrosszabbul a verést viseltem. Az őrök, akik között nők is voltak, minden alkalmat megragadtak arra, hogy odavágjanak a korbáccsal. Édesapámat és a testvéremet sosem láttam viszont. Szívemben mégsincs gyűlölet” – nyilatkozta lapunknak korábban a most 91 éves asszony, aki néhány éve még rendszeresen tartott rendhagyó történelemórát az iskolákban, de most már nem szívesen beszél az átélt borzalmakról. Manapság idejének nagy részét olvasással és keresztrejtvényfejtéssel tölti. „Rendszeresen olvasom a napi sajtót is. Szeretek tájékozott lenni” – árulta el.