A hulladék szelektálása az első lépés

A KompAkt tagjai tavasszal vették fel Gúta városával a kapcsolatot, hogy ne csak a hulladékszelektálást segítsék, hanem a hulladék csökkentését is. A város vezetése is vázolta a problémákat, a KompAkt pedig elmondta, milyen lehetőségeket tud nyújtani megoldásukra. Főleg az iskolai oktatásra épült a koncepció, de a gútai vásárban is megjelentek egy tájékoztató sátorral, ahova online kvíz segítségével igyekeztek csalogatni a látogatókat, hogy beszélgetni tudjanak ezekről a témákról.

Nyitottak voltak az iskolák
A város vezetésével való egyeztetés után a gútai iskolaigazgatókkal is felvették a kapcsolatot, akik úgy döntöttek, bekapcsolódnak a projektbe. Elsőként a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában tartott a szervezet foglalkozásokat, majd a Corvin Mátyás Alapiskolában.

„A foglalkozás háromszor 15 perces részekből áll, vetésforgószerűen mennek a gyerekek az egyik helyszínről a másikra egy tanítási órán. Az első részben általánosságban beszélünk arról, hogy jelenlegi életmódunkban mennyi szemetet termelünk, az hova kerül, és miért fontos szelektálni a hulladékot. A második részben lehetőségeket mutatunk arra, hogyan lehet kevesebb hulladékot termelni. Például mit mivel lehet helyettesíteni, hogy kevesebb legyen a szemét körülöttünk. A harmadik részben a hulladék megfelelő szelektálásával ismerkednek a gyerekek”

– magyarázta Szegi Aranka. 

A hiányzó láncszem
A KompAkt szervezet minden programjában a hulladékmentességre való törekvés a cél, vagyis a fogyasztás minimalizálása, mert nagyon sok esetben hiányzik az „utolsó láncszem” a folyamatban, vagyis hiába szelektálunk, ha a hulladék az égetőben köt ki.

„Hiába mondjuk el a gyerekeknek, hogy 50 petpalackból egy pulcsit lehet készíteni, ha csak ott állnak az összegyűjtött palackok a gyűjtőudvaron, és nem tudják eladni. A hulladékmentes életmódnak van egy szabálya, az 5R-szabály, és annak csak az egyik része a szelektálás. Az 5R a refuse – visszautasítás, a reduce – csökkentés, a reuse – újrahasználás, a recycle – újrahasznosítás és a rot – komposztálás. Ha ezt az 5 dolgot egyszerre csináljuk, akkor van értelme, de csak az újrahasznosításnak sajnos nincs. Sokan úgy gondolják, azzal, hogy szelektálják a hulladékot, többet fogyaszthatnak, mert abból nem lesz szemét, de sajnos ez nem mindig van így”

– sorolta a szervezet egyik alapító tagja. Az iskolai foglalkozások egyik részét Jónás Vaszily Tímea vezette, aki azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a gyerekek általában nem gondolják végig a folyamatokat. „Éppen ezért szoktunk arról beszélgetni velük, vajon eszükbe jutott-e már valaha, mi lesz az elengedett héliumos lufival, hogy mennyi madár pusztulhat el miatta. Mindig felteszem nekik azt a kérdést is, mit gondolnak, hova kerül az, amit a kukába dobnak” – fogalmazott Jónás Vaszily Tímea. Kifejtette, azért is csatlakozott a Szegi házaspárhoz, mert nagyon fontos számára a környezetvédelem. „Jó ideig tanár voltam, így a tanári vénám feléled, amikor a gyerekeknek olyan dolgokról tudok beszélni, amelyeket nemcsak a tanterv ír elő, hanem amelyek tényleg hasznosak. Sokkal effektívebbnek érzem azt, ahogy foglalkozunk velük. Eleve érdekesebb számukra, hogy külső személyként jövünk az iskolába, nem tanárként. Otthon is igyekszem ezen elvek alapján élni, bár az kissé megnehezíti a dolgomat, hogy a férjem kevésbé nyitott rá, de próbáljuk megtalálni az egyensúlyt.”

Mindenkit bevonni
Az online kvízeket vásárokban szokták alkalmazni a szervezet tagjai. Egy kivetítőn kérdések jelennek meg a környezetvédelemmel, hulladékcsökkentéssel, a tudatos életmóddal kapcsolatban, és a látogatók az okostelefonjukkal tudnak válaszolni azokra. Ezt főleg a fiatalabb korosztály használja ki, azok, akiknek szinte mindig a kezükben van a telefon. „Az egyik célunk, hogy minél több korosztályt megszólítsunk, ezért igyekszünk minél többféle módon közelíteni az emberekhez. A gyerekeket az iskolai programokkal, a fiatalokat az online kvízzel, az idősebbeket pedig például városi fórumokon beszélgetéssel próbáljuk megszólítani, továbbá próbálunk megjelenni minél több felületen, például a komáromi tv-ben, újságokban, tehát nemcsak az online, hanem az offline térben is” – mondta Szegi Aranka. Hozzátette, Komárom városa igyekszik lépéseket tenni: például a városházán nem használnak műanyag palackot, poharat, szelektálják a hulladékot. 

Szorít az idő
„Lassan-lassan látni a változást, csak sajnos nincs annyi időnk. Lehet úgy gondolni magunkra, hogy mi csak apró porszemek vagyunk a nagy egészben, de egyrészt nem szeretek magamra így gondolni, másrészt van egy csomó ellenpélda arra, kis emberek hogyan tudnak megvalósítani nagy változásokat. Szerintem csak az alulról jövő kezdeményezésekben van spiritusz, mert azokat magukénak tudják érezni az emberek. Ha megszűnik valami iránt a kereslet, kínálat sem lesz.

A legveszélyesebb az, ha az ember legyint, és azt mondja, majd a kormány vagy a nagyvállalatok megoldják, én egyedül semmit sem tudok tenni”

– hangsúlyozta.

Vegyszermentes kert

A KompAkt nonprofit szervezet az iskolai előadásokon túl több kampány szervezője, projekt megvalósítója. Az első a közösségi kert létrehozása volt a Timóteus ház udvarán Komáromban. Az idősek otthonaként működő intézményben egy a permakultúra elveire épülő kertet hoztak létre. „A permakultúra elve nagyon hangsúlyos nálunk. Szerintünk olyan út, amely kikerülhetetlen a jövőre nézve, egy önfenntartó és fenntartható gazdálkodási módszer. Egyébként életfilozófia, de ha a kertészeti részét vesszük, akkor arról szól, hogy egy teljesen vegyszermentes gazdálkodást alakítunk ki: komposztálunk, mulcsozunk, tehát nem hagyjuk csupaszon a földterületeket, ezáltal nagyon kevés energiabefektetést igényel. Leginkább a megfigyelésen alapul, tehát megfigyeljük, hol milyen növény érzi jól magát, és nem akarjuk megerőszakolni a természetet. Egész ökoszisztémában gondolkodunk, aminek az ember is a része, a növények, az állatok és az ember együttműködéséről szól, így lesz önfenntartó a rendszer. A filozófia további két része a közösségalkotás és a javak egyenlő elosztása. Nagyszerűen beleillik a hulladékmentesség is.”

A közösségi kert létrehozásának célja az volt, hogy bemutassák az embereknek a permakultúrát, továbbá hogy a generációkat összekössék általa, illetve hogy a megtermelt javakat az idősek otthonában felhasználják. A KompAkt a 480-as kampány szervezője is Komáromban, amely szintén a hulladék szelektálására és csökkentésére irányul. Leginkább online felületen zajlik, de több helyi rendezvényen is felhívták rá a lakosság figyelmét, például a Komáromi Napokon. A Cseperedő Programon 19 előadást tartottak  országszerte a hulladékmentes háztartásról. „Ez azért is fontos, mert a családunkban is akkor jelent meg ez a téma nagyon hangsúlyosan, amikor a gyermekeink megszülettek, tehát a kisgyermekes szülőknek igyekeztünk segíteni ebben, és nagy örömünkre jó visszajelzéseket kaptunk.” 

A közelmúltban szervezték meg a „Fogadj örökbe egy fát” kezdeményezés első évadát, amelyet ezentúl rendszeresen szerveznek.

A projekt lényege, hogy az érdeklődők örökbe fogadnak egy általuk kiválasztott fát, amelyet a KompAkt tagjai és szakemberek segítségével ültetnek el és nevelnek a saját kertjükben. A segítségnyújtás folyamatosan érkezik e-mailben, illetve a közösségi hálón tartják a kapcsolatot az örökbefogadókkal. Egyik sikertörténetükként tartják számon az idei Gombaszögi Nyári Táborban kifejtett tevékenységüket, amikor a újrahasznosított anyagból készült mobil hamutartókat adtak a táborlakóknak. Ezzel jelentősen csökkent az eldobott cigarettacsikkek száma, illetve a rendezvény után három nappal ismét kizöldült a fű a tábor területén, mivel igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy minél kevesebb szemetet termeljenek a táborozók, és ezt jórészt sikerült elérni. 

Csak egy út van
A beszélgetés végén Szegi Aranka azt is elmondta, hogy a szervezetet a férje, Szabolcs kezdeményezésére heten alapították. A kezdeti lelkesedés után lemorzsolódtak, de azóta új emberek csatlakoztak hozzájuk, akik a barátaik is. A felelősségtudat és a segíteni akarás a legnagyobb hajtóerő a munkájukban. A visszajelzések azt bizonyítják, az embereknek fontos a példamutatás. Szegi Szabolcs úgy fogalmaz, ennek van értelme, sőt, enélkül nincs értelme. „Ha ezeket a dolgokat nem adjuk át, nem mondjuk el, nem terjesztjük, akkor a sötétben matatunk, és zsákutcába kerülünk. Nemcsak a gyerekekről van szó, hanem elsősorban a felnőttekről. Ezért tartom fontosnak azt, amit csinálunk, hogy a gyerekeken keresztül közelítünk a felnőttekhez, vagyis szeretnénk azt elérni a gyerekeknél, hogy rászóljanak a szüleikre. A mi generációnk és az előttünk járó nemzedékek tagjai még mindig abban a mámorban élnek, hogy a fogyasztás mennyire jó, és annak alapján értékeljük a dolgokat, hogy kinek mije van, és az mennyit ér. Káros úgy mérni az emberi mivoltunkat, hogy mit tudunk megvásárolni” – zárta Szegi Szabolcs.