A hetedik könyvet még mindig keresik

Nyitra. Komoly károkat okoztak a tolvajok azokban a tizenhatodik századi könyvekben, amelyeket a nyáron loptak el a nyitrai egyházi könyvtárból. A hét kötet közül hat egy héten belül megkerült, de egyet még ma is keres a rendőrség.

A nyitrai várnegyedben található egyházi könyvtárból augusztus 15-ére virradó reggelre tűntek el az összesen mintegy hárommillió koronát érő könyvek, hiányukat az egyik munkatárs vette észre. Mint kiderült, a tettes az egyik ablakon át jutott be az épületbe és ott a megrendelő által felvázolt tervrajz alapján találta meg a könyveket. Épp ez a tervrajz vezette nyomra a rendőröket is, egy tizenhatodik századi nyomtatványokról szóló publikációban ugyanis megtalálták s a lévai Jozef K. nevére szóló adóságtörlesztési felhívást, és annak a másik oldalán a könyvtár aprólékos vázlatát. Mivel a hét eltűnt kötetet is a könyvtárat rendszeresen látogató Jozef K. számára készítették ki tanulmányozás céljából, a rendőrség biztosra ment. A férfit előbb lévai címén keresték, végül a barátnőjénél találták meg és azonnal letartóztatták. A régiségkereskedéssel foglalkozó, lopás miatt már büntetett előéletű férfi bevallotta, ő rendelte meg a lopást, és egyik látogatása alkalmával ő nyitotta ki a könyvtár ablakát is, hogy azon a tolvaj bejuthasson, de magát a tolvajt alig ismerte. Csak annyit tudott róla, hogy lévai, és a keresztneve Ľuboš, de miután megkapta tőle az „árut” és kifizette őt, többé nem találkoztak. Az értékesítést már egy ipolysági ismerősére bízta, aki Magyarországon adta volna el a könyveket. Ez a férfi – saját elmondása szerint – nem is sejtette, hogy lopott könyvekről van szó, azt a négy kötetet, amely még a lakásán volt, azonnal átadta a rendőröknek, kettőért pedig elutazott Budapestre és visszavásárolta egy ottani antikváriumtól. Őellene ezért nem is emeltek vádat, Jozef K. azonban háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthat a könyvtári lopás megszervezéséért. A tolvajt és a hetedik könyvet Isidor des Isolanis Szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról szóló 1509-ben kiadott elmélkedéseit még mindig keresi a rendőrség. A könyv értékét növeli, hogy másik két mű is egy kötésben volt vele: az 1511-es kiadású Beszélgetések Szent Ágostonnal és az 1584-es Szűz Mária látogatása című. Amint az egyházi könyvtár igazgatója, Ladislav Belás elmondta, már nem is reméli, hogy ez a könyv megkerül, örül, hogy a másik hatot olyan hamar megtalálták a rendőrök. Üröm az örömben, hogy az 1753-ban kiadott Atlas Germaniae borjúbőr kötését letépték és kitépték az első tizenkilenc lapját is. Az 1513-ban bázelben kiadott misekönyvből a könyvtár régi pecsétjét vágták ki és a hátsó lapokat szintén kitépték – a nagy kalandot csak az a négy könyv úszta meg sértetlenül, amelyek még az ipolysági régiségkereskedő lakásán voltak. „Az Atlas Germaniae-t nemrég hatvanezer koronáért restauráltattuk. Szlovákiában nincs párja, mert az egész Habsburg birodalom térképeit tartalmazza, ezenkívül egy zászlógyűjtemény és a kiadásáig uralkodott valamennyi pápa arcképe is a részét képezi” – mondta el Ladislav Belás. Fényképfelvételek alapján pótolni lehetne ugyan a hiányzó oldalakat és a borítót, de ez nagyon sok pénzbe kerülne, ezért a megtépázott köteteteket egyelőre csak külön kérésre mutatják meg a látogatóknak. A könyvtárban a történtek után vészjelzőt, valamint biztonsági kamerákat szereltek fel és korlátozták a látogatások lehetőségét is. (vrabec)