Már az elején tisztázni illik a tényt, hogy két Bári van, Kisbári és Nagybári, amelyeket közigazgatásilag 1960-ban egyesítettek.
A kora középkorban nem voltak megkülönböztetve, a fáradhatatlan és alapos pápai adószedők listáján 1332–1337 között „Bary” néven szerepel egy község, és az elkülönülés csak a 15.
A helységnevekről – BÁRI
A kora középkorban nem voltak megkülönböztetve, a fáradhatatlan és alapos pápai adószedők listáján 1332–1337 között „Bary” néven szerepel egy község, és az elkülönülés csak a 15. században történik meg – „Kysbary” és „Nagybary”.
Amint a jelzők tanúsítják, egyértelműen magyar település volt már akkor is mindkét falu. Kisbári az ősibb, ebből vált ki a 15. század elején a szomszédos, de az előbbivel soha egybe nem épült Nagybári. A község neve nem nagyon változott az évszázadok során. Az osztrák katonatisztek, amikor a Zempléni-szigethegység lankáit bejárták, „Kis Bary” névalakban írták be a térképészeti lajstromban úgy 1782. tájékán. A nem sokkal fiatalabb ismert térképeken már a végén pontos i-vel olvasható a település neve: „Kis Bári”.
Századunk elején apró változásként – amint ezt más községnévnél is megtették – a hivatalos név immár egyesített: „Kisbári”, amit a magyar közigazgatás 1938–1944 között is így használt. 1920-ban az új csehszlovák közigazgatás átkeresztelte úgy, hogy lényegében csak a jelzőt szlávosította – Malá Bara – , és ezt a hivatalos megnevezést használják ma is. Nagybári nevének sorsa Kisbárihoz hasonlatosan alakult. 1782 tájékán „Nagy Bary”-ként jegyzik a katonai térképészek, majd a térképeken ugyancsak Nagy Bári a megnevezés alakja.
A 20. század elejétől már egybeírva Nagybári. A csehszlovák hivatalos elnevezés napjainkig – mostanában természetesen csak a falurészre vonatkoztatva – Veľká Bara; a két település egyesítése utáni neve Bara.
A két község nevének eredetére többféle magyarázat fogalmazódott meg. Romantikus vélemények szerint a 13. században az olaszországi Bari városból ideköltöztetett szőlőművelők hozták magukkal szülővárosuk emlékeként. Ennek viszont ellentmond, hogy a birtoklevelekben már korábban felbukkan mint földnév (terra de Bary).
Elfogadhatóbbnak tűnik a történész Györffy György megoldása, aki szerint az egyik honfoglalás kori nemzetségfő – az Ónd családjából leszármazó Bor vagy Bár nemzetségnévből ered. Ez annál is inkább elképzelhető, mert vidékünkön a leggyakoribb névadás személynevekre vezethető vissza.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.