A halotti lepel majd mindent befed...?

A városban tevékenykedő többi temetkezési vállalkozó emiatt úgy érzi, hátrányos helyzetbe került a Brigetióval szemben az amúgy is késhegyre menő konkurenciaharcban.

Alig két héttel a szerződés megkötése után az egyik helyi lapban megjelent egy számlamásolat, amely arról tanúskodik, hogy a kft. az elhunyt személy kórházból történt elszállításáért 290, felöltöztetéséért 390, külső rendbehozataláért 460, hűtőberendezés működéséért 300, összesen tehát 1440 koronát számlázott a hozzátartozóknak. Miközben ezekért a szolgáltatásokért – legalábbis hivatalosan – eddig nem kellett fizetniük. Az írás azt is megemlíti, a holttesteket egy szál lepedőbe csavarva szállítják el a kórházból, ami akár a kegyeletsértés kérdését is felveti.

A kórház pénzt takarít meg

A kórház, és a Cintoríny Komárno Kft. közötti szerződés hátterének tisztázása érdekében felkerestük Kráľ Katalin kórházigazgatót, aki először arról beszélt, miért kellett felszámolni az intézményben a hűtőházat. „Az Egészségügyi Gondoskodást Felügyelő Hivatal (Úrad pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou) döntése értelmében a komáromi kórházban január elsejével megszűnt a boncolás. Megjegyzem, nem a patológiai osztály szűnt meg, mint ahogy az néhány helyi lapban tévesen megjelent. Bár nem örültünk a hivatal döntésének, el kellett fogadnunk azt. Az év elejétől a patológiai-anatómiai boncolásokat is az érsekújvári kórházban végzik; eddig csak akkor kellett Érsekújvárba szállítani az elhunytat, ha törvényszéki boncolást rendeltek el. Tudni kell, hogy a boncolást a biztosítók térítették, és az abból befolyt bevételből tudtuk fenntartani a hűtőbokszokat is. Mivel azonban a boncolások megszűntek, a hűtőház fenntartását más forrásból kellett volna fedeznünk. A patológiai osztály főorvosa az év elején éppen ilyen irányú kéréssel fordult hozzám. A kórház bevételei viszont csak a betegellátásból származnak, tehát mi annak rovására nem finanszírozhatunk más tevékenységet. Ezért döntöttünk úgy, hogy felszámoljuk a hűtőházat, és a két kórboncnokot, akik ápolói végzettséggel rendelkeznek, más osztályon helyezzük el. A hűtőház felszámolása évi mintegy 600 ezer korona megtakarítást jelent a kórház számára. El kell mondani azt is, hogy ezzel a lépéssel a temetkezési vállalatokat kiszorítottuk a kórház falain kívülre, így most már nem itt zajlik az a visszatetsző konkurenciaharc, amit a halottakért folytatnak.”

Az igazgatónő elmondta még, azért választották a Cintoríny Komárno Kft.-t, mivel a kórház által végzett felmérés alapján ez a társaság kínálta a legjobb feltételeket, már ami a jármű- és hűtőboksz-kapacitást, valamint a 24 órás készenléti szolgálatot illeti. Elárulta: a szerződés értelmében a kórháznak semmilyen fizetési kötelessége nincs a társasággal szemben, sem a holttestek elszállításával, sem tárolásukkal összefüggésben. „A szerződésben kikötöttük azt is, hogy a hozzátartozónak abban az esetben nem kell fizetni a hűtésért, ha még a kórházból való elszállítás napján elviszi az elhunytat a komáromi katolikus temető halottasházából is. Ugyancsak kikötöttük, hogy a Cintoríny Komárno Kft. nem korlátozhatja a hozzátartozókat abban, melyik temetkezési vállalattal kívánják eltemettetni halottjukat” – mondta az igazgatónő. Felvetésünkre, hogy a társaság e szerződéssel ellentétben egy konkrét esetben – és már az első napon – mégis számlázott hűtési díjat, Kráľ Katalin megjegyezte: ha valóban szerződésszegést tapasztalnának a másik fél részéről, akkor felülbírálják a szerződést, vagy olyan kiegészítésekkel módosítják, amelyek még nagyobb biztonságot jelentenek a hozzátartozóknak.

Formális piackutatás volt

A többi temetkezési vállalkozó, illetve a református temető üzemeltetője a kórház által végzett piackutatást teljesen formálisnak tarja, ahol „már előre el voltak osztva a lapok”. A református temető üzemeltetője, Ryšavý Boldizsár szerint február elején ugyan érdeklődtek náluk a hűtőkapacitás, illetve a járműpark iránt, de hogy miért, azt nem tudták. „Konkrétan senki nem kérdezte tőlünk, vállalnánk-e ilyen szolgáltatást. Csupán a sajtóból szereztünk tudomást arról, hogy február közepétől már a katolikus temetőbe szállítják az összes halottat a kórházból” – mondta. Ők valószínűleg nem is vállaltak volna ilyen szolgáltatást, hiszen pillanatnyilag erre alkalmas járművük sincs, de a lehetőséget sem kapták meg arra, hogy esetleg fontolóra vegyék a dolgot. Polgár Tibor temetkezési vállalkozó szerint sem voltak egyenlő tárgyalási pozícióban az érintettek. „Én ugyan személyesen is tárgyaltam a kórház igazgatónőjével, ahol felmerült a kórházi hűtőbokszok bérbevételének kérdése is, de eredmény nélkül zárult a megbeszélésünk. Néhány nap múlva pedig már arról értesültünk, hogy Földes Sándor cégével kötöttek szerződést – ismertette a helyzetet Polgár Tibor. – Tény, hogy a temetkezési vállalkozók eddig nem tarthattak hűtőbokszokat az elhunytak tárolására, a holttestek eddig a kórházban vagy a temetők halottasházaiban voltak elhelyezve. De alkalmazkodni tudtunk volna a megváltozott helyzethez: nekem is vannak új hűtőim, amelyeket a célnak megfelelően át lehetett volna építeni. ĺgy viszont kész helyzet elé állítottak bennünket.” Polgár Tibor megkérdőjelezte azt is, hogy a Cintoríny... Kft. képes-e teljesíteni a szigorú higiéniai feltételeket, amiket a holttesttel való bánásmód megkövetel. Tudomása szerint egy, a holttestek szállítására alkalmatlan Škoda 1203-as furgonnal szállítják el a kórházból az elhunytakat Földes alkalmazottai, akik ráadásul kellő szakértelemmel sem rendelkeznek. Bírálta azt is, hogy amennyiben az adott esetben nem a Brigetio végzi a temetést, más temetkezési vállalatnak 100 koronát kell fizetnie csupán azért, hogy a katolikus temető halottasházából, ahol a hűtők is találhatók, elvihesse az elhunytat. Ennyit kell ugyanis járművenként a temetőbe való be- és kihajtásért fizetni. „Arra is kíváncsi lennék, miként oldja majd meg Földes Sándor a törvényszéki boncolásra kötelezett eseteket, mivel az ilyen halottak szállítására a járásban csak a mi társaságunknak van engedélye. A kórházból viszont e szerződés értelmében más nem hozhatja ki a halottat, csak a Cintoríny... Kft. Úgy gondolom, ez még nem egy lefutott játszma. Más kórházakban, ha meg is szűnt a boncolás, a hűtőházakat nem szüntették meg, hanem bérleti szerződés alapján vagy más módon, de az addigi kórboncnokok végzik a halottak ellátását, öltöztetését. Komáromban viszont egy vállalkozót hoztak kiváltságos helyzetbe a többiekkel szemben” – tette hozzá.

A jegyzőkönyv szerint minden rendben

Földes Sándor természetesen cáfolta az őt és társaságát ért bírálatokat. „Cégünk minden olyan feltételt biztosítani tudott a halottak szállítására, elhelyezésére, előkészítésére vonatkozólag, amit a kórház feltételként szabott. A szerződést február 14-i dátummal kötöttük meg, és másnap már ellenőrzést is tartott nálunk a Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva). Első látogatásuk alkalmával még találtak bizonyos hiányosságokat, amelyek eltávolítására február 25-ig kaptunk határidőt. Az újabb ellenőrzés idején, február 28-án jegyzőkönyv is született, amelyet a hivatal két dolgozója és jómagam írtunk alá. A jegyzőkönyv egyértelműen leszögezi, a halottasházban két önálló helyiségben 9 működőképes hűtőboksz van. Az egyik helyiségben speciális lefolyóval ellátott manipulációs asztal található, amelyen el tudjuk végezni a holttest rendbetételéhez szükséges munkafolyamatokat. A szennyvizet szigetelt tartályba vezetjük, a biológiai hulladékot szerződéses alapon a kórház égetőjébe hordjuk megsemmisítésre. Az alkalmazottaink megkapták a szükséges védőoltásokat, hiszen nem akarjuk kitenni őket a fertőzésveszélynek. Továbbá: szerződést kötöttünk az egyik kórházi ápolóval, hogy amennyiben a holttest speciális ellátására van szükség, munkaidején túl elvégzi a szükséges beavatkozásokat. A halottak elszállítása a kórházból külön erre a célra szolgáló koporsóban történik. Az pedig, hogy a holttest lepedőbe van csavarva, bevett gyakorlat, így történt ez addig is, amíg a kórház patológiai osztályára szállították a halottat. Hiszen senki nem készíti oda a beteg ágya mellé a ruhát, amelyben majd el kívánják temetni a megboldogultat.” Földes Sándor hozzátette, hogy február 14-től beszélgetésünk napjáig, azaz március 8-áig 48 halottat szállítottak a kórházból halottasházukba. A nyilvántartásból kiderül, az említett időszakban a temetések felét egyenlő arányban a két legnagyobb komáromi temetkezési vállalat, a Brigetio és Polgár Tibor cége végezte. Földes Sándor ezzel arra kívánt rámutatni, hogy nincsenek korlátozva a konkurens vállalkozók. Állítása szerint már eltörölték a be- és kihajtásért addig szedett 100 koronás illetéket is. Kérdésünkre válaszolva elmondta továbbá, túlnyomórészt a boncolásra is ők szállítják a kórházból a halottakat Érsekújvárba.

Az írás elején említett konkrét eset kapcsán Földes Sándor elismerte: hibát követtek el, amikor hűtési díjat is felszámoltak a hozzátartozóknak. Elmondta, már visszafizették a 300 koronát, és elnézést kértek. Az öltöztetésért és a holttest előkészítéséért járó díjat viszont elfogadható árnak tartja. „Tudni kell, a hozzátartozók eddig is fizettek e szolgáltatásokért, csak éppen számlát nem kaptak róla. Mi viszont rendesen kiszámlázzuk az elvégzett munkát. Pozsonyban 1017 koronát kérnek ezekért a szolgáltatásokért, plusz napi 500 koronát a hűtő üzemeltetéséért – állította. – A kórházból való elszállításért is fizettek a hozzátartozók, a városon belül ez a díjszabás 500 korona volt. Mi most 290 koronát kérünk.”