A felújított református templomért adtak hálát Sókszelőcén

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}

Az alkalmon Dobai Sándor esperes szolgált igehirdetéssel. Az erdélyi mintára tervezett templom három év alatt újult meg 33 816 eurós összköltséggel. A kiadások fedezésére az elmúlt évben a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közalap építkezési keretéből hétezer eurót utaltak át. Példás volt a gyülekezet adakozása is. A különféle adományokból összesen 26 816 euró gyűlt össze. A templom felújítására való emlékezésül egy emléktáblát is elhelyeztek.

Az egyházközség presbitériuma három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy felújíttatja a templomot. A tetőn lévő tönkrement pala miatt egyre gyakrabban ázott be a mennyezet. Nem látták tovább értelmét annak, hogy újabb kisebb javításokat eszközöljenek a tetőzeten, ezért annak teljes felújítása mellett voksoltak: új palával helyettesíteni a régit, valamint kijavítani és kifesteni a belső és a külső falakat. Az egyházközségi közgyűlés is támogatta a presbitérium javaslatát.

A felújítás első szakaszában, 2009-ben az azbesztet tartalmazó födémet cserélték le. A következő évben került sor a templom villanyhálózatának a bővítésére a majdani villanyfűtéshez. A padok alól eltávolították a nedves homokot, lebetonozták, megerősítették a falak szigetelését, majd kifestették a templom belső terét. Az idei évre maradt a külső falak kijavítása, pléhezése és homlokzat festése. A három évig tartó felújítási munkálatokért 33 816 eurót fizetett ki az egyházközség. A gyülekezet tagjai önkéntesen és bérmentve segédkeztek a templom megújulásánál.

A költségek fedezésére az alig kétszáz lelkes gyülekezetnek csak minimális anyagi fedezet állt a rendelkezésére.

Az egyházközség ezért az elmúlt év elején a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közalap építkezési keretéhez támogatási kérelmet nyújtott be. A kért összegből hét ezer eurót ítéltek meg számukra. Egy szponzor – aki nem is volt a református közösség tagja, és már régóta nem él a községben – majdnem négyezer euróval járult hozzá a költségekhez. A gyülekezeten kívül élőktől összesen 3500 eurót kaptak a sókszelőceiek. De voltak olyanok, akik jövedelemadójuk két százalékával segítették a felújítási munkálatokat. Ebből a támogatásból 3320 euró gyűlt össze. Szépen adakoztak a reformátusok is e célra: három év alatt 15 996 eurót.

A gyülekezet a templom bejáratánál a felújítást megörökítendő emléktáblát helyezett el, melyre a „Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme“ Zsolt.106,6 igét vésették – tájékoztatott Szabóné Hires Erzsébet lelkipásztor, hozzátéve, hogy az Úr kegyelmébe fogadott és megsegített bennünket, és kérjük Őt, hogy a megújított falak között minél több emberi szív dicsőítse és magasztalja Istent az ő örökkévaló kegyelméért.

Sókszelőcén – amely Magyarsók és Szelőce egyesülésével jött létre – a református hitre jutott község 1650-ben építette meg az első kőtemplomát. Az ellenreformáció idején ebből a templomból vitték el 1674-ben az itt szolgáló Beregszászi Jánost a pozsonyi vértörvényszék elé. /A börtönben megbetegedett, valószínűleg ott halt meg/. A református híveket nemcsak a lelkészüktől, de a templomuktól is megfosztották. 1674-1706 között nincs is semmilyen feljegyzés a gyülekezet életéről, hiszen még az 1781-es türelmi rendelet után is Kamocsára és Vágfarkasdra jártak istentiszteletre. 1788-ban egy fatemplomot emelnek a reformátusok Sókszelőcén. 18 évvel később pedig ugyanerre a helyre egy templomot építettek, de többszöri javítás után is életveszélyesnek bizonyult. A sekély alapzatú talajra emelt épületnek a falai nemcsak téglából, hanem vályogból is készültek. A templomon nagy repedések keletkeztek és a torony is kezdett leválni.

1935-ben az akkor még 650 lelket számláló gyülekezet Rácz Elemér lelkipásztorkodása alatt úgy döntött, hogy a közel 130 éves templom helyére újat építenek. A tervek és a költségvetés elkészítésével Nagyfalusy Antal érsekújvári műépítészt bízták meg. A nyilvánosan meghirdetett pályázatra három építész jelentkezett Kató István, Feketeházy János és Tomaschek János. Az egyházközségi közgyűlés a legkedvezőbb árajánlat mellett döntött, így a nyitrai Tomaschek János vállalkozót bízták meg a kivitelezéssel. A kétszázezer koronát kitevő építkezési költségeket a hívek egy év alatt fizették be, úgy, hogy minden család holdanként száz koronával járult hozzá a kiadásokhoz. Az építkezési munkálatok 1935. október 20-án kezdődtek és 1936 június végére be is fejeződtek. Augusztus 5-én a padokat is elhelyezték benne, valamint az előző templomból a fehér márvány úrasztalt, a keresztelő medencét és az orgonát. A hálaadó ünnepségre 1936 szeptemberében került sor. (Reformata, iski, ú)