A Felső-Bodrogköz ősi templomai I.

A viszonylag zárt kis tájegységek, mint a Bodrogköz, sajátos sokféleséget mutatnak – művészettörténeti szemszögből is. Az európai kultúra kutatói több kísérletet tettek arra, hogy földrajzilag behatárolják a nyugati és keleti kultúrkört, meghúzzák köztük a határvonalat.

A térképeket szemlélve ezt a vonalat mifelénk leggyakrabban a Duna észak-déli tengelyére teszik. A szóbeli indoklásban viszont már ellentmondásba keverednek, hiszen szerintük a klaszszikus nyugati civilizáció addig terjed, ameddig a román és gótikus építészeti stílus uralkodik. Nos tudjuk, hogy ilyen építmények az említett vonaltól jóval keletebbre – nagyjából a Kárpátok keleti gerincéig találhatók, tehát Bodrogköz is egyértelműen a nyugati kultúrkörhöz tartozik.

Az egykori és még meglévő építészeti emlékek közül kiemelkednek a templomok, eredettörténetükkel kellő áttekintést nyújtanak a kisrégió kultúrtörténetének középkori szakaszáról. A Szent István király által kezdett közigazgatási szervezés következményeként már a 11. század második évtizedében létrejött Zemplén megye. Nevét központjáról, Zemplénről kapta, ahol már 1020 körül presbiteri templom volt. Sajnos az épületről semmit sem tudunk, csak sejtjük, hogy román stílusban épült, akárcsak a kor többi egyházi építménye. 1628-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem díszes gótikus református templomot építtetett a helyére, amely 1872-ig fennmaradt. Akkor önálló harangtornya összeomlott és egy évvel később újraépítették. Sajnos a felújítás során teljesen megsemmisült minden ősi elem, így ma már csak a leírás és egy 1854-ből származó kőrajz őrzi e jobb sorsra érdemes és művészettörténetileg különösen értékes építmény emlékét. Ezekből kiderül, egyhajós, szép gótikus templom volt, vele szemben épült harangtorony, amit később tévesen a „belső vár” egyik bástyájának hittek. Ez a téves nézet néha ma is felbukkan, sajnálatos módon még tudományos munkákban is. A templom bejárata fölött latin nyelvű felirat hirdette építője, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hozzájárulását felépítéséhez.

Felső-Bodrogközben két községnév árulkodik arról, hogy egykor fontos egyházi helyek voltak. Ezek Szentmária és Szentes. Az előbbi ősi temploma nem maradt fenn, de Szentes község büszkesége, az ősi református templom, mind a mai napig megvan. Hogy mikor épült, nem tudjuk, de az 1228-as okiratokban már olvashatunk róla. Eredetileg román stílusban épült, de amikor a pápai tizedszedők meglátogatják – 1332–1337 tájékán – a szentély már gótikus stílusban át lett építve, akárcsak a hajó ablakai és az oldalsó portálé. A reformáció és ellenreformáció viharos évszázadaiban a templom súlyos károkat szenvedett, ezért 1794-ben szükségessé vált újraépítése. Ekkor készült a ma is látható belső berendezés zöme, a festett kazettás mennyezet és karzat, szép, észak-tiszai népi motívumokkal és ékes magyar nyelvű verssel, amely a felújítás történetét és szereplőit örökíti meg. A templom mai formáját 1907-ben nyerte, amikor szerencsére szakmai felügyelet mellett és okos terv szerint az északi falnál egy toldalékkal kibővült. A ma látható műemlék templom fekvése varázslatosan szép. Messziről látható – kelet kivételével – minden égtáj felől, és a falu fölé magasodó Lingó szikláiról különösen megkapó látványt nyújt. Mai formája több évszázad bővítgetésének és felújításának eredménye, ennek ellenére egységes képet mutat. Legrégebbi, még román kori, tehát valamikor a 13. század elején épült a torony, a hozzá csatlakozó urasági karzat és a vörös riolittufából faragott portálé a nyugati oldalon. A 15. századbeli gótikus átalakítás is több emléket hagyott hátra. Ilyen a szentély, a hajó alapjai és ablakai, valamint a déli csúcsíves portálé. Az 1794-es felújítás legértékesebb emlékei a református templomoknál kissé szokatlan élénk színű festés, a kazettás mennyezet, festett, verses feliratos karzat. Szentes református temploma nemcsak Felső-Bodrogköz kiemelkedően becses műemléke, hanem a Kárpát-medence értékes építményei sorában van a helye.

Valószínűleg a szentesivel egy időben épült Boly római katolikus temploma. Sajnos e korból már csak a szentély körvonalai maradtak fent, mert a templom többi részét már jóval korábban átépítették, és ezzel eltüntettek minden ősi építészeti emléket.

Feltételezhető, hogy a Lelesz községben már a 12. század végén létesült premontrei monostor első temploma (kápolnája) is román stílusban épült, de mivel nem maradt fenn, csak találgathatunk és sejtéseink lehetnek.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?