A fejlesztések megalapozása a cél

A büdzsé kétségtelenül kihatással lesz a kerület 17 városában és 440 községében élő, több mint 776 ezer ember mindennapi életére is. A fiskális decentralizációt követően ez az első olyan költségvetés, amikor a gazdálkodás anyagi fedezetéről az adott régión belül a képviselők maguk dönthettek.

A jóváhagyott költségvetés szerint a Kassai Megyei Önkormányzat az általános bevételi forrásokból 2 milliárd 880 millió 768 ezer koronára számíthat, s az is elmondható, hogy a kiadási oldalon ugyanennyit akarnak elkölteni. A bevételi és kiadási rész pedig 104,04 millió koronával számol. Amint megtudtuk, a megyei önkormányzat hatáskörén belül 500,3 millió koronát szán a közlekedésre, 131,4 milliót a kultúrára, 544,1 milliót a szociális intézmények támogatására, míg a legnagyobb csomagot, 1,581 milliárd koronát a középfokú iskolák kapják, jóllehet ebből az összegből több mint egymilliárd korona a pedagógusok béralapját képezi.

Múdra Rozália, a Kassai Megyei Önkormányzat Hivatalának igazgatója az elfogadott költségvetést kiegyensúlyozottnak tartja, de hangsúlyozta, mind az oktatási, mind az egészségügyi szférában, de a kultúra területén is nagy szükség van az elkezdett racionalizációs intézkedések kiteljesítésére és maradéktalan megvalósítására, hiszen a költségvetés tartalékokkal nem rendelkezik, s az esetleges energiaár-áremeléseket csak ily módon lesznek képesek kompenzálni. Az igazgatónő hangsúlyozta, nyújtózkodni csak addig lehet, ameddig a takaró ér, és kevesli, hogy a fenntartási költségek levonása után a megyében a beruházásokra 2005-ben csak 96 millió 657 ezer korona marad, ami 180-200 millió koronával kevesebb, mint a múlt évben volt. A megye az uniós pályázatokat illetően aktív, de a fejlesztésekre maradt költségvetési tételből sok esetben sajnos a kötelező önrész biztosítására nem lesznek képesek.

Igazságtalannak tartják a képviselők a gépjárműadó kapcsán keletkezett helyzetet is – mutatott rá az igazgatónő, ugyanis Pozsonynak 250 millió koronával több bevétele lesz, mint Kassának, ráadásul úgy, hogy azokért a gépjárművekért is ott kasszírozzák be az adót, amelyek a kassai megye útjait koptatják, csak a pozsonyi vállalat tartja őket nyilván és nem az itteni leányvállalat, illetve az ide kihelyezett részleg.

A költségvetés konkrét intézményekre és projektekre való lebontásáról a képviselő-testület 2005. februári rendes ülésén döntenek majd, de azt már most megtudtuk, hogy az oktatási intézmények felújítása továbbra is prioritást élvez majd, amihez a strukturális alap hozzájárulásait is felhasználják. A kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola felújítási munkálataira például 28 millió korona áll majd rendelkezésre. Nyilván a bodrogköziek is örömmel veszik azt a szándékot, hogy nemcsak Gölnicbányán és Szobráncon, hanem Királyhelmecen is tervezik egy regionális kulturális központ megnyitását. Rengeteg tennivaló lesz a rossz állapotba került másod- és harmadosztályú utak megjavítását és karbantartását illetően is, amit a megye vállalkozók és bankok együttműködésével egy tíz évre szóló szerződés alapján akar megoldani, 650 millió koronás beruházással.