A falusi gótika jellegzetes példája

A törökdúlás idején és a rendi fölkelések évszázadában elnéptelenedett román kori bencés apátsági templom mellett, ugyanazon a folyóteraszon áll egy eredetileg kora gótikus, többször is átalakított építmény. Az egykori plébániatemplom, amely közel fél évezrede már a reformátusokat szolgálja.

Régi község, régi épületek

A falu neve a történelmi kútfőként szolgáló Váradi regestrumban fordul elő először, 1221-ben mint Janus szerepel. Ez a magyar nyelvemlékeket, helyneveket, adatokat tartalmazó, egykor a nagyváradi székeskáptalanszámárakészültjegyzőkönyv43 korabeli megye 711 helynevét és 2500 család és személynevet őrzött meg az utókornak. A bejegyzések nagy részét bizonyos Anianus, azaz Ányos mester készítette 1217 és 1235 közt, akiről azt feltételezi a kutatás, hogy a magyar nyelvet tökéletesen beszélte. A bencés apátsági templom építése is a 13. század első negyedében történt. A tatárdúlás Jánosi fejlődését is megakasztotta, a plébániatemplom építése már a falu újratelepítése, újjáéledése utánra, a 13. század végére, sőt, inkább a 14. század első harmadára tehető. Jánosi plébániatemploma a jellegzetes vidéki gótika egyik szép példája.

A templomról

Eleve feltűnik a templom viszonylag nagy mérete. Ami arra utal, alapításakor tekintélyes lélekszámú volt maga a település. Alaprajza kvadratikus, ez a korai gótika jellemzője. Eredetileg – mint a gótika mindegyik más katolikus temploma – kelet– nyugati tájolása volt. Egykori bejárata nyugat felől nyílt. Befalazott állapotában ma is jól azonosítható a templom nyugati falán. A csúcsíves, viszonylag zömök és alacsony ajtó kőkeretének részletei néhol egészen jól láthatóak, teljes vonalában jól felismerhető a régi keret. Amely később ráhordott vakolatot mára már részben ledobta magáról. A templom építőanyaga főleg a környéken található folyami kavics és a közeli Pokorágy falu kőfejtőiből származó vulkanikus eredetű kő, de helyenként tégla is előfordul benne, mint a későbbi javítások anyaga. Fontos megjegyezni, hogy Jánosi egykori plébániatemploma nagy valószínűséggel a reformáció kezdetekor átkerült az új vallást hívők birtokába. Jánosi nemesi település, helyben számos neves GömörKishonti családnak volt úrilaka, így a Vécsey, Koós, Lévay, Fáy, Vajda, Vályi, Török, Szathmáry-Király, Borbély és Nyáry családoknak. A birtokosok nagy része áttért a reformált vallásra, s velük együtt a jobbágyság is. Az egyik, a templombelsőben máig megőrzött, de nem az eredeti helyén látható díszítésen olvasható egy időpont, mely szerint a karzat 1785-ben készült. Ez lehet a templom legnagyobb átalakításának időpontja, már az 1781-es, II. József által kiadott türelmi rendelet utáni időből. Mintavidéknéhánytöbbimás római katolikusról ágostai evangélikus vagy református vallásra áttért templomában, itt is megváltozott, jobban mondva érvényét és értelmét vesztette az eredeti kelet–nyugati tájolás. A keleti részen lévő szentélyt elbontották, helyére egy háromszintes, messziről jól látható torony épült 1806-ban, hogy az eredeti szentély négyszög vagy sokszögzáródású volt-e, ma már megállapíthatatlan. Ennek négyszögletesen induló toronynak a toronysisakja nyolcszögletűvé bővül, egyedi arculatot adva a templomtoronynak. A hajó minden bizonnyal a gótika idején is egyenes, deszkamennyezet lehetett, külső támpillérek és belső támasztóknak nyoma nem maradt fenn, nem féltételezhető a boltíves mennyezet. A templomnak a belső felszerelése a reformátusság puritánságát mutatja. Kovácsoltvas úrasztala, klasszicista orgonaszekrénye, karzata, szószéke nemes egyszerűségű. Figyelemre érdemes a padlózat, amely minden bizonnyal még a 19. század elején készült. A templomban régészeti feltárás még nem volt, így akár az sem kizárt, hogy a lassan már fél évezrede református templom padlózata alatt egykori donátorának sírkamrája, vakolata és meszelése alatt pedig néhány helyen freskók vagy azok töredékei várják felfedezésüket. Jánosi mai református, egykori plébániatemploma és a bencés apátsági templom egy igen figyelemreméltó településközpontkomplexum!