350 kilométeren élesztenék fel a szlovákiai folyókat

Bizonyos adatok szerint a szlovákiai folyók több mint fele van rossz állapotban. A helyzet egyre tarthatatlanabb, több esetben továbbra is rosszul kezelik a folyóvizeket – rossz hidromorfológiai változások bolygatják meg a folyók, vizenyős területek és egyéb élőhelyek természetes kapcsolatát. Ennek vetne legalább részben véget az „Élő folyók” elnevezésű projekt, amelyben a Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VÚVH) mellett kilenc másik szlovák és cseh szervezet – köztük a környezetvédelmi minisztérium, egyetemek, állami vállalatok és civil szervezetek – vesz részt. A projekt nyitókonferenciáját május végén tartották Pozsonyban.

Szoros együttműködés

Katarína Holubová, a VÚVH igazgatója a lapunknak küldött közleményben kifejtette, az állami, hármas számú vízi tervhez igazodva a folyók, rétek és ártéri erdők felújítására fognak összpontosítani. Ebbe beletartozik a folyók fő medrének összekötése a korábban levágott oldalágakkal, a természetes folyópartok felújítása, ill. az élőlények mozgását korlátozó akadályok felszámolása is.

Miroslava Plassmann, a WWF Slovensko igazgatója úgy látja, a projekt egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy korszerű módon revitalizálják a folyóvizeket. A konkrét eljárások mellett ebbe bele lehet érteni a 10 intézmény közti szoros, nem szokványos együttműködést is. Ezen a téren különösen fontos a Szlovák Horgászszövetség szerepe, amelynek titkára, Bohuš Cintula kiemelte, a tervezett lépések az őshonos halfajták populációit is megnövelhetik.

Fokozatosan lendülnek be

A projekt keretén belül 15 olyan mesterséges akadály válik majd átjárhatóvá, amelyek eddig gátolták a halak és más vízi élőlények mozgását. A folyók ökológiai állapotának javulása nemcsak a biodiverzitás szempontjából fontos, mivel a jól működő folyóvizek fokozottabban képesek az öntisztulásra is, emellett javul a talajvizek minősége, valamint fenntarthatóbbá válik az árvízvédelem is. Végül pedig a klímaváltozás miatt fellépő száraz időszakok miatt az is egy lényeges szempont, hogy jobban megtartható a víz az országon belül.

A téma kapcsán megkerestük a szlovák Vízgazdasági Építő Társaságot (VV), amely a projekt egyik résztvevője. A szervezet közölte, az első néhány évben előkészítik a főbb lépéseket, részletes monitoringot vezetnek be, összeállítják a vonatkozó projektdokumentációkat, ill. előkészítik a szükséges mérnöki eljárásokat. Nagyjából a projekt negyedik évében kezdik majd el megvalósítani a konkrét lépéseket. Idén például elkészül az a mérnöki javaslat, amely átjárhatóvá tenné a bősi víztározót, ill. amely által megépülhet Dunacsúnnál egy hallépcső, így segítve például a vizák mozgását. Továbbá kísérletet tesznek arra is, hogy a Duna bal partjának ágrendszerét, ill. a régi medrét egyfajta biokorridorként működtessék a halak egyes csoportjai számára. Ezzel kapcsolatban idén júniusban fiatal kecsegéket eresztenek bele a Dunába, ősszel pedig ichtiológiai felmérésekre kerül sor. A projekt fejleményeiről és állomásairól részletesen beszámolunk majd az olvasóinknak.