Rasovszky Kristóf: „Már várom, hogy 2020 legyen!”

2019-ben világbajnok lett 5 km-en, 4. helyen végzett és ezzel kvótát szerzett a 10 km-es olimpiai számban, a 25 km-es versenyt azonban fel kellett adnia rosszullét miatt a koreai vb-n. Ehhez jött még a tavalyi évhez hasonlóan az összetett vk-győzelem. Maximálisan elégedett az évvel, vagy maradt önben egy kis hiányérzet?

Nagyjából úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettem volna. Van egy kis hiányérzetem, hiszen 10 kilométeren nem tudtam érmet szerezni a vb-n, egy picivel lecsúsztam róla, de az eddigi éveim közül ez volt a legsikeresebb. Összejött egy világbajnoki cím, egy összetett vk-győzelem, és megvan az olimpiai kvóta is. Jó évet zártam, és bízom benne, hogy a következő hasonlóan sikeres vagy akár még sikeresebb lehet. Egy jól sikerült év után nehéz az előrelépés, de az a cél, hogy legalább ilyen jó évet tudjunk produkálni. Ezért fogunk dolgozni az edzőmmel. Már kifejezetten várom, hogy 2020 legyen.

A jövő év csúcspontja a tokiói olimpia lesz, mit tud a helyszínről, milyen információkat gyűjtött már?

Utánaolvasgattam már, hogy hol is van a helyszín. Idén volt egy tokiói tesztverseny is nyílt vízi úszásban, ahol ugyan nem voltam ott, de a többiektől megkérdeztem, milyenek voltak a körülmények. Azt mondták, nagyon meleg volt, erre kell majd készülnünk, de ez végül is mindenki számára egyforma lesz. Kevés az olyan úszó, aki a nagyon meleg vizet és időjárást kedveli, úgyhogy mindannyiunknak nehéz lesz. Én is jobban szeretem, ha hideg a víz, de az időjárást nem tudjuk befolyásolni.

Az atlétikai számok közül a maratont és az 50 km-es gyaloglást át is tették Tokióból Szapporóba, pont azért, mert a várható hőség nagyon rányomta volna a bélyegét a versenyre. Nyílt vízi úszásban nem merült fel a helyszínváltoztatás?

Olvastam a hírt, hogy a maraton és a gyaloglás más helyszínre került, de nem gondolom, hogy ez nálunk is bekövetkezne. Kíváncsivá tett, amikor kijött az első hír arról, hogy eltehetik Tokióból a maratont és a gyaloglást, mert azért vannak hasonlóságok ezen számok és a hosszútávúszás között – mindegyiket komolyan befolyásolja a meleg. De ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy gondolta volna, hogy a mi esetünkben is változtatni kell, akkor már az előző két számmal együtt megtette volna.

Az olimpia előtt még lesz egy hazai Európa-bajnokság – ez pluszmotiváció vagy pluszfeladat?

Pluszmotiváció, hiszen már az év elejétől kezdve bele kell állni a munkába. Remélem, az Eb olyan verseny lesz, ahol örömúszást lehet produkálni, és jó eredményt tudok elérni, amiből építkezni tudok majd két hónappal az olimpia előtt. Tokióban pedig tényleg a lehető legjobbat akarom kihozni magamból.

Mit tart a legnagyobb kihívásnak a nyílt vízi úszásban? Ott azért ki szoktak alakulni bizarr tömegjelenetek is, és az sem ritka, hogy egy-egy versenyző vizet nyel…

Viszonylag nagy távokról van szó, ez is kihívás. De a legnehezebb a versenytársakkal vívott küzdelem, hogy a másik fölé tudjunk kerekedni.

A riói olimpián még a medencében láttuk, 400, 800 és 1500 méter gyorson indult. Egy interjúban úgy fogalmazott, amikor úszni kezdett, maga sem hitte volna, hogy a hosszútávúszásnál fog kikötni.

Sosem volt problémám a hosszabb távokkal, a faltól falig úszással, de nem gondoltam volna, hogy ez sül ki belőle. Így utólag viszont egyáltalán nem bánom, hogy így alakult! Ezért is gondolom, hogy minden úszást elkezdő gyereknek a lehető legtöbb távon úsznia kell viszonylag sokáig, hiszen ki tudja, melyik lesz az a táv, amelyik a legjobban fog neki menni 15 vagy akár 20 éves korában.