Prisztács Tamás: Manapság a focimeccs inkább már egy sakkpartihoz hasonlít

Jön a következő bajnoki, az újabb ellenfél feltérképezése. Mennyit kell belőle készülni, hány meccsét kell megnézni, egyáltalán hogyan működik a videóelemzés?

Minden egyes mérkőzést elemzünk, a sajátjainkat is beleértve. A felkészülés több mérkőzésből indul ki, általában az utolsó háromból, teljes adatelemzéssel, nagyon apró részletekbe menően. Több információval, sok adattal rendelkezünk minden meccsről, ehhez hozzátesszük magát a tényleges videóelemzést, így egy nagyon jó képet kapunk a következő ellenfélről. Negyedik szezonomat kezdtem a Fortuna Ligában, az ellenfelek játékosait is ismerem már, rengeteg adattal rendelkezünk mindenkiről.

Ha egy konkrét meccset néz, hányszor áll meg közben? Jegyzetel, vagy rögtön meg is vágja a videót?

Az ellenfél játékrendszerét több elemre bontom fel. Támadásra, védekezésre, és az egyikből a másikba való átmenetekre, és figyelek adott dolgokra, amik ismétlődnek egy csapatnál. És persze a pontrúgásokat is elemzem, szintén két szempontból, védekezésben és támadásban is. Emellett minden ellenfélre készülünk pozícióspecifikusan is. Például a bal szélső védőnk kap egy videó-összeállítást az aktuális ellenfél jobb szélső támadójáról. Így minden egyes futballistánk előre ismeri annak az ellenfelének az erősségeit és gyengéit, akivel a 90 perc során általában szembe fog kerülni.

Természetes dolognak számít ez már manapság a fociban?

Amennyire tudom, ez utóbbi dologgal csak mi foglalkozunk a Fortuna ligás klubok közül. Nem kevés pluszmunka ez, de így minden játékosunk tökéletesen felkészülhet arra, milyen ellenfél vár rá, hogyan viselkedik adott szituációkban, milyen megoldást milyen gyakorisággal választ – például egy csatár hogyan cselez, mit választ az egy az egy elleni helyzetekben, hogyan veszi át a labdát, mennyire agresszív vagy épp technikásabb típus.

És ehhez jön a rengeteg adat...

Igen, amelyekhez a Stats Perform nevű programon keresztül jutunk, amely a profi futballban az első számú ilyen alkalmazás. Egyetlen találkozóból 80 ezer adatot vesz fel. Ezeket a számokat algoritmusok segítségével alakítjuk át számunkra hasznos információkká. De a tévés kommentátorok is elkezdték használni az utóbbi időben azt az adathalmazt, amely a gólok valószínűségét mutatja meg egy-egy adott pozícióból. Ez lényegében az elvárható gólok száma, például a mi számunk, a nagyszombati csapaté jóval magasabb volt, mint a tényleges gólok száma, azaz az effektivitással volt gondunk. Vagyis hiába szerződtettünk a tavaszra a távozó támadók helyére új csatárokat, a számok azt mutatták, hogy messze volt a teljesítményük a mi elképzeléseinktől. Azért jók ezek a számok, mert nem egy szubjektív érzésre támaszkodunk csak, hanem reális adatokra. Teljes portfolióval rendelkezünk az ellenfeleinkről, erősségeikkel, gyengeségeikkel, játékrendszerükkel és -stílusukkal.

De, gondolom, azért emellett is a videók teszik igazán kézzelfoghatóvá a dolgot a futballisták számára.

A videó a legszebb része a dolognak, amikor az előbb említett számokat meg tudjuk erősíteni. A Spartak az első olyan hazai csapatok közé tartozott, amely élő videóelemzéssel is rendelkezett/rendelkezik. A meccs folyamán az én feladatom a pontrúgások elemzésén kívül az, hogy azonnal betaggeljem az ellenfél játékának szegmenseit. Így a vezetőedzőnek gyorsan meg tudom mutatni vizuálisan is, hogy működik-e az a taktika, amivel a csapatát pályára küldte, és min tudunk változtatni a szünetben vagy akár menet közben is. Ha például az ellenfél megváltoztatja a felállását, akkor erre helyes cserével tudjunk reagálni. Azaz a videó a szép része a munkámnak, de a live analízissel lehet a leggyorsabban reagálni a körülményekre.

Technikailag minden klubnál adottak a feltételek az ilyen jellegű információnyerésre?

El kell dicsekedjek, két éve elsősorban én szorgalmaztam, hogy a Fortuna Liga összes stadionjában üzemeljék be a Panoris cég videókameráit. A 2020/2021-es idényben még csak a Spartaknál volt ez kész. Minden helyszínre egy kofferrel érkeztem, fölinstalláltam a kamerákat, amelyek segítségével tudtam élő elemzést készíteni. A tavalyi idénytől már tartósan mindenhol beszerelték ezeket, és csak csatlakozom a rendszerhez. De így is mi vagyunk az egyedüliek, akik ezt mindenhol használjuk, a Slovan csak a hazai meccsein alkalmazza – elsősorban azért, mert más klubokban még nem is nagyon találkoztak ezzel a rendszerrel, programmal.

Volt rá példa, hogy az adatelemzés vagy épp a videóanalízis segítségével olyasmire mutatott rá, ami gyökeresen megváltoztatta a taktikát? Olyasmire, amin Michal Gašparík vezetőedző is meglepődött?

Ezek a számok abban erősek, hogy minden egyes játékrendszert, stílust az adott ellenfélről, vagy akár a miénket is, a múltban tudja értékelni. Gyűlnek-gyűlnek az adatok, egy objektív, reális rálátást adnak minden egyes csapatra. Az élő analízis a cserepadon ülve arra szolgál, hogy korrekciót tudjunk végrehajtani az adott mérkőzés közben. Ha teszem azt arra készültünk fel, hogy ifj. Vladimír Weiss támadó középpályást fog játszani a Slovanban, de a meccs folyamán kihúzódik valamelyik szélre, akkor erre mi tudunk reagálni és az élő elemzésnek köszönhetően el tudjuk mondani a mi védekező középpályásunknak, mi változik ezzel számára, mire kell neki vigyáznia az új helyzetben, hogyan tud rá helyesen reagálni. De az egész csapatnak is tudunk segíteni, mert vannak ismétlődő szituációk. Például ha az ellenfél támadást vezet, meg tudjuk mutatni, hogy az eredeti tervhez képest hogyan álljunk fel, melyik területeket kell kikapcsolni. Tudunk segíteni abban, hogy az ellenfél szögleténél könnyebben le tudjuk védekezni a veszélyes játékosokat. A grafikus videóelemzés számunkra nem újdonság, több éve csinálom, a nóvum az a rengeteg adat a Stats Performból, amivel még aprólékosabban kivesézhetjük a dolgokat.

Maguk a játékosok hogyan állnak ezekhez a dolgokhoz? A modern foci természetes velejárójának tekintik az elemzéseket, vagy azért távolságtartóbbak, hisznek is, meg nem is az elemzéseknek?

Ez a know-how, amit mi Mišo Gašparíkkal már a harmadik idényben viszünk a Spartaknál, hihetetlenül meglepő volt még Martin Škrtelnek is. Mi minden egyes nap, minden egyes edzés előtt videózással kezdünk. Vagy a saját játékunkat elemezzük, vagy taktikailag elemezzük az ellenfelet. A hét folyamán így hétszer van videóelemzésünk. A játékosok nagyon sok videót látnak, rengeteget kommunikálunk velük. Mindezt csapatszinten is és individuálisan is. De vannak olyan mítíngek is, amikor csak a védőformációval foglalkozunk, csak a csatárokkal, csak a középpályásokkal. Több videót mutatunk nekik a legújabb trendekről, arról, hogy hogyan viselkednek egyes játékosok még magasabb szinteken. Még egy olyan tapasztalt, éveket a Liverpoolban játszó focistát is megleptünk ezzel, mint Škrtel, hogy új szemléletmódot hoztunk be a felkészítésbe. Amiről mi beszélünk Mišóval a játékosoknak, az nem egy megérzés, hogy ez így van, hanem ezek reális dolgok. Mi olyan részleteket, konkrét dolgokat szúrunk ki, amelyek nem szubjektívek. Tudjuk, hol szorít minket a cipő, hol a probléma, és ezt számokkal tudjuk megmutatni a játékosoknak. Emellett pedig a külföldi bajnokságban szereplő csapatokkal is össze tudjuk magunkat hasonlítani ilyen módon. Azaz tényleg magas színvonalon működik ez a rendszer nálunk, a játékosok pedig teljes mértékben respektálják. Sőt, nagyon is szeretnek erről beszélgetni, mivel az ő teljesítményükkel is egészen konkrétan tudunk foglalkozni és javítani rajta.

Mennyire öli meg ez a tudományosnak nevezhető megközelítés a futball vagy maga a sport szépségét?

Azt mindenképp el kell mondani, hogy ez a nagyvilágban teljesen normálisnak számít. A nagy kluboknál az edzői stáb 17–20 emberből áll. Nemrég egy southamptoni kollégával chateltem, aki Tuchel Chelsea-jének készített egy algoritmust. Tuchel azt kérte tőle, több adatot hozzon össze egy diagramba, a végső értékre volt kíváncsi. Miközben a német edzőnek tíz saját adatelemzője van a londoni kékeknél. Az ő munkájukra támaszkodva kér a játékosaitól valami mást vagy még jobb teljesítményt a pályán. Manapság sajnos ez már nem is sport, hanem egy sakkparti, minden egyes lépés a végsőkig van variálva. Ha az edző hoz egy döntést, előre tudjuk, hogy ezt és ezt lehet várni ettől a döntésétől. Másrészt én örülök, hogy ezt mi is így csináljuk, még akkor is, ha ez rengeteg időt igényel, de ennek köszönhetően értünk oda az előző idényben is a második helyre a bajnokságban. Mišo és én is az utánpótlásnál kezdtünk dolgozni, a legfiatalabb stábok közé tartozunk a Fortuna Ligában, és nyitottak vagyunk a legújabb technológiák irányában. És dolgozunk is velük.