Permetezés és egészségvédelem

A permetek többféle módon juthatnak az emberi szervezetbe. Belélegzéssel, bőrön keresztüli felszívódással, de a legismertebb mód a lenyelés, miközben ez alatt nem a szándékos fogyasztást, hanem az emberi mulasztás, felelőtlenség nyomán, a helytelen raktározás, csomagolás következtében keletkező eseteket értem. Sajnos volt rá példa, hogy valaki egy táskában vitte haza kenyerét, üveges gyógyszerét és a rovarölőt. Otthon véletlenül összecserélte az üvegcséket és tévedésből a gyógyszer helyett a BI 58-as rovarölőből ivott. Sajnos az is gyakran megesik, hogy a felhasználók a veszélyes permetszereket nem a megfelelő helyen és nem az eredeti csomagolásban tárolják. ĺgy történhetett meg, hogy egy fiatalember az egyik élelmiszerraktárban talált „üdítős” üvegből oltotta szomját, amelyben azonban nem szomjoltó ital, hanem rovarölő volt. De tudok olyan esetről, amikor a házigazda a pincében a boroshordó mellett tárolta a Dimecton 50-et, s véletlenül ezzel kínálta meg barátját.

A növényvédelem, a permetezés mindig kezdődjön az egyéni egészségvédelemmel. Az egyik legfontosabb szabály a permetező védőfelszerelés használata. A vegyszeres növényvédelmet alkalmazó személy tehát – saját egészsége megóvása érdekében – minden növényvédelmi beavatkozás előtt vegyen magára védőruhát (csizmát, védőköpenyt, kalapot, kesztyűt, légzésvédőt és szemüveget). Munkavégzés közben ne étkezzen, és ne dohányozzon. Ezt csak a munkát követő alapos tisztálkodás után tegye. A levetett és permetszerrel szennyezett munkaruhát pedig a többi mosnivalótól elkülönítve tartsa, mossa ki.

A szeszes ital és a növényvédelem nem fér meg együtt. Az alkohol korlátozza az ember ítélőképességét, hatására felületesség, figyelmetlenség léphet fel, az esetleges mérgezés tünetei összetéveszthetők, sőt, ha egyes kémiai anyagok alkohollal vegyülnek a szervezetben, súlyos mérgezést is kiválthatnak. Ezért szeszes ital fogyasztása permetezés előtt, alatt és után szigorúan tilos. Permetezéskor úgy is számtalan mulasztás történik. Ilyen például a szertúladagolás, amely – amellett, hogy megdrágítja a kezelést –, bizonytalanná teszi a vegyszer lebomlását is. A várakozási idők betartásával is akadnak problémák. Azok a termelők, akik eladásra is termelnek, kötelesek permetezési naplót vezetni. Ennek bemutatását a szakhatóság az ellenőrzéskor vagy a vevő a vásárláskor kérheti. A naplót érdemes saját célra is vezetni, mert megbízhatóbb az emlékezetnél.

Gyakoriak a véletlen mérgezések is az erős szélben végzett permetezések miatt, amikor a permetanyag az emberi táplálkozásra vagy takarmányozásra szánt növényre kerül. A szél által elsodort gyomirtó szerek – különösen most tavasszal – olyan kultúrákra is kerülhetnek, amelyekben kisebb-nagyobb kárt okozhatnak. Ez főként tavasszal a szőlőültetvényekben, gyümölcsösökben gyakori. Ám az erős szélben végzett permetezések a méheket, madarakat és a vízi élőlényeket is veszélyeztetik. Ezért az ilyen károk megelőzőse érdekében szeles időben ne permetezzünk!

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó