Parányi kártevő, tetemes károk

Az egyik legjelentősebb kártevő térségünkben az almástermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali). A kártevő által fertőzött levelek elbarnulnak, tovább nem nőnek, az atkák szívogatása nyomán a gyümölcs felülete parásodik, rozsdásodik, ami minőségi károsodást jelent. A szakirodalom e kártevőt rozsdásodást okozó atkának is emlegeti. A levélatka jelenlétét – mikroszkopikus méretei (0,14–0,16 mm) miatt – a termelők leginkább a kártételről ismerhetik fel. Csak a levél fonákán szívogat, a levelek színük felé kanalasodnak, sodródnak. A levelek kezdetben megmattulnak, majd ólomszürkévé válnak. A sejtrombolás következtében csökken a fotoszintézis és az előállított tápanyagok mennyisége is. A növény ezt újabb levelekkel igyekszik ellensúlyozni, ennek eredményeként a hajtáson nagy tömegben apró levelek fejlődnek. Az atkák táplálkozása során ejtett mikrosérülések júliusra apró, parás foltokként, nagyobb egyedszám esetén parás hálózatként jelennek meg a gyümölcsökön, melynek mérete messze elmarad az egészségesekétől. A termés mennyisége a gyengébb fotoszintézis és a tápanyagellátás következtében csökken. Az értékromlás is igen jelentős. Egy több éven át tartó, rendszeresen erős fertőzés a fa lassú halálát idézheti elő.

A kétfoltos takácsatka (Tetranychus telarius) az eddigi, szokatlan mérvű felszaporodásához minden bizonnyal hozzájárult az utóbbi évek rendkívüli meleg időjárása. A kártevő elszaporodásához nagy mértékben hozzájárult, hogy a fertőzést csak későn veszszük észre, így későn is kezdjük el a védekezést ellene.

A piros gyümölcs-takácsatka (Panonychus ulmi) áprilisban tömegesen kelő lárvái, imágói főleg a vegetáció első felében okoznak érzékeny veszteséget. Később a kár a nagyobb lombozaton már nem igen látható. A takácsatka elszaporodásában szerepet játszik, hogy a nagyüzemeknél is a permetezéseket csak a gombabetegségek elleni védekezéskor kezdik meg. Az év közben lisztharmat ellen használt kéntartalmú permetszerek – például Kumulus WG (0,6%), Sulika 80 WP (0,3%), Thiovit (0,6%) –, valamint a molykártevők ellen alkalmazott mélyhatású felszívódó rovarölő szerek az atkák nyári nemzedékét is gyérítették.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa

Vegyszeres védekezés

Az atkák ellen a mostani időszakban már speciális atkaölő szereket kell alkalmazni: pl. Apollo 50 SC (0,04%), Cascade 5 EC (0,15%), Magus 200 SC (0,05%), Nissorun 10 WP (0,07%), Omite 30 W (0,2%), Ortus (0,125%), Sanmite 20 WP (0,75%). A permetszereket a jobb hatásfok érdekében 0,03% Agrovital tapadószerrel juttassuk ki. Ott, ahol az Agrovitalt rendszeresen használják, az atkák a tenyészidőszak alatt nem tudnak felszaporodni.