Zéró kockázat sehol sincs

Zéró kockázat sehol sincs, mégsem zárkózunk be és maradunk odahaza – mondja Nina Bollen holland diáklány, az Ermitázs látogatója, aki barátaihoz jött néhány napra Oroszország második legnagyobb városába. Szentpétervárt a múlt hétfőn rázta meg a robbantás: az orosz hatóságok szerint egy 22 éves, Kirgizisztánban született, de orosz állampolgárságú férfi, Akbarzson Dzsalilov hozta működésbe a pokolgépet. Tizenégyen meghaltak, a sebesültek száma több tucat. Hivatalos adatok szerint a 18. század hajnalán alapított város palotáit, csatornáit és templomait 2016-ban 2,8 millió külföldi turista látta. A turizmus létfontosságú a városgazdálkodás számára, s kettőzött erővel igyekeznek minél több új turistát a városba csábítani, mostanában kínaiakat.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"272344","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"„Látni lehetett virágokat és gyertyákat, de nem gyűltek össze embertömegek úgy, mint Párizsban” – mondta egy francia turista.","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A Palota téren, pár lépésre az Ermitázstól, ahol megszigorították a biztonsági intézkedéseket, más napoktól eltérően kisebb a tömeg. A kínai csoportok azonban továbbra is kerülgetik Nagy Katalin és Nagy Péter másait, vagy a léggömbökkel játszadozó gyerekeket. Lisa és Fréderic, egy francia pár alig érzékelte a tragikus eseményeket. „Látni lehetett virágokat és gyertyákat, de nem gyűltek össze embertömegek úgy, mint Párizsban” – mondja a fiatalember. A Nyevszkij sugárúton, a város főútján a turisták csoportjai továbbra is válogatnak az emléktárgyakat árusító üzletek színes orosz babái között. Alig veszik észre azokat a járókelőket, akik virággal a kezükben igyekeznek a metrókijáratoknál kialakított ideiglenes emlékhelyekhez. Az Izsák székesegyház lábánál az emeletes piros turistabuszok ismét megtalálták helyüket, sokan vannak a kupola balusztrádján. A székesegyházban az elsők között miséztek a merénylet után az áldozatok emlékének adózva.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"272345","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"360","title":"A Palota téren, pár lépésre az Ermitázstól, ahol megszigorították a biztonsági intézkedéseket, kisebb a tömeg","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A helyi illetékesek is igyekeznek nyugodtnak látszani. Azt ígérik, hogy mindent megtesznek a kereskedelem és szállodák szempontjából oly fontos turisták biztonsága és nyugalma érdekében.„Olyan világban élünk, ahol létezik a terrorizmus rákfenéje. Azt tudom mondani mindazoknak, akik Párizsba vagy Londonba mennek, hogy jöjjenek hozzánk” – agitál Georgij Poltavcsenko, a város kormányzója.  Még túlságosan korai lenne felmérni a merénylet kihatását a turizmusra, s az idegenforgalmi szakemberek igyekeznek optimista arcukat mutatni. „Lehetnek lemondások, de a kereslet továbbra is igen nagy. A nyárra már minden szállodai helyet lefoglaltak” – húzza alá Irina Tyurina, az utazásszervezők oroszországi szövetségének szóvivője. A francia utazási irodák szindikátusa ugyancsak kételkedik abban, hogy nagy visszaesés következne be.  „Lelassulhat az áradat, de csak időlegesen, rövid időre, mivel a merényletek, sajnos, szinte megszokottá váltak” – mondja Jean-Pierre Mas elnök.  A 33 éves Nick Hewitt mindenesetre kategorikusan fogalmaz a Néva partján. Az amerikai turista Londonban volt, amikor merénylet történt a parlament közelében. Mint mondja, európai útja „business as usual” jellegű lesz, mintha mi sem történt volna. (MTI) A szentpétervári metró Az 1992-ig Leningrádi Metró nevet viselő földalatti vasút építését 1938-ban indítványozta Alekszej Koszigin, a városi tanács elnöke, és még abban az évben elkészült a metróépítést is magában foglaló városi közlekedésfejlesztési terv. Az alagutak fúrása 1941-ben kezdődött meg, majd a II. világháború évei alatt szünetelt, csak 1946-ban indult újra. A mai 1. vonal részét képező, Avtovo és Felkelés tere (Ploscsagy Vossztanyija) megállókat összekötő 10,8 km-es első szakaszt 1955. november 15-én nyitották meg. 1961 áprilisában nyílt meg a 2. vonal Győzelem teret (Ploscsagy Pobjedi) és a Műszaki Főiskolát (Tyehnologicseszkij Insztyitut) összekötő szakasza. A 3. vonal Vaszilij-sziget (Vaszileosztrovszkaja) és az Alekszandr Nyevszkij tér (Ploscsagy Alekszandra Nyevsz­kovo) közötti első szakaszát 1963-ban adták át, majd 1985-ben üzembe helyezték a 4. vonal Alekszandr Nyevszkij tér és Bolsevikok sugárútja (Proszpekt Bolsevikov) közötti szakaszát, 2008-ban pedig az 5. vonal Zvenyigorodszkaja és Volkovszkaja állomások közötti szakaszát is.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"272346","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"Utasok a szentpétervári metró egyik legforgalmasabb csomópontjánál, a Szennaja Ploscsagynál. ","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A szentpétervári metró a város legnépszerűbb közlekedési eszköze, a városi közlekedés 40 százalékát bonyolítja. 2017 áprilisában a metrónak 67 állomása van, vonalainak teljes hossza 113,52 km, az állomásokon 263 mozgólépcső működik. A vonatok átlagos haladási sebessége 39,02 kilométer/óra. A metrón naponta átlagosan 2,03 millió ember utazik. 2015-ben összesen 741 millióan utaztak rajta, így a szentpétervári Európában a 4. legforgalmasabb metró a moszkvai, a párizsi és a londoni után, a világrangsorban pedig a 18. helyen áll.  A leghosszabb a 2. vonal (30,1 km), a legrövidebb pedig a 4. vonal (11,2 km). Szentpéterváron – és egész Orosz­országban – a legmélyebb metróál­lomás az Admiralitás épületénél talál­ható Admiraltyejszkaja (86 méter). A metrónak mintegy 14 500 alkalmazottja van, és 1700 kocsival közlekedik. A metrón zsetonokkal lehet utazni (egy utazás ára 45 rubel, azaz kb. 70 cent), de fizetni lehet különböző okoskártyákkal és érintős bankkártyákkal is. 2013 óta az Admiraltyejszkaja és a szomszédos Szportyivnaja állomás között áprilistól novemberig éjszaka is közlekedik a metró, hogy a szentpéterváriak a névai hidak hajnali felnyitása idején is hazajuthassanak. (MTI)