Zágrábi vizsgálat a Tudjman-örökösök ellen

Nevenka hercegnő a bukás előttReuters-felvételA misztikusan hangzó USKOK, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatóság élén vagy fél tucat államügyész áll. Munkájukban számíthatnak vám- és pénzügyőri, bűnüldözési, könyvelési szakértők segítségére. A nyomozással pedig különleges felhatalmazással is rendelkező, gyorsan bevethető rend-őrosztagokat bíztak meg. Az USKOK főnökének pedig Zeljko Zganjer sibeniki főügyészt nyerték meg: Zganer a háborúban katonai ügyész volt, a béke beálltával pedig Sibenikben kíméletlen tisztogatást hajtott végre. Vádat emelt többek között a kormánypárti HDZ mindenható helyi vezére és a volt titkosszolgálat főnöke ellen, aki a sibeniki rendőrség parancsnokának meggyilkolását tervezte.

A régi népi bölcsességtől vezérelve – miszerint a hal a fejétől bűzlik – Zeljko Zganjer első intézkedése az volt, hogy megszerkesztette a vádiratot Nevenka Tudjman, a volt államfő „hercegnőként” becézett lánya ellen. A Tudjman lányt korrupcióval vádolják: a zágrábi ügyészségeken már három éve ott pihen a jelentés, amely szerint Nevenka több mint kétmillió kunát vett fel előlegként egy vállalattól. Cserébe „kijárta”, hogy egy sor egyetemi és tudományos intézmény a legmodernebb telekommunikációs berendezést szerezhessen be, igaz, minden megrendelés értékének 15 százaléka az államfő lányát illette. De a felvett pénzösszeg elenyésző volt a család más tranzakcióihoz képest.

Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 1998-ban még az amerikai kongresszusban is felvetették: a Tudjman család vagyona eléri a mesébe illő, egymilliárd dollárt. Néhány hónappal ezelőtt a New York Times is feszegetni kezdte a vagyon eredetét.

Ha az USKOK most valóban vizsgálatot indít, akkor egészen 1990-ig visszanyúlhatna a nyomozás. Akkor Tudjman már megválasztott államfő volt, de az ország önállóságát még nem kiáltották ki. Az arisztokráciához törleszkedő, egykori vendéglátós Tudjman fiú megalapította az elnök vitézei rendjét, s számított a külföldön élő, jól szituált horvátok hazafiasságára. A vitézi címet minden horvát megkaphatta, ha befizetett ötezer német márkát. Ennek fejében bronzpecsétes vitézzé ütötték. Tízezer márkáért ezüstpecsétes vitézzé válhatott, az aranypecsétes oklevél viszont 25 ezer márkát kóstált. Tudjman akkori kabinetfőnöke és miniszterelnöke, Hrvoje Sarinic szerint a rend a Zagrebacka Bankánál nyitott folyószámlát úgy, hogy az átutalásokat csak Tudjman ellenőrizhette. Sarinic nem emlékszik, hány tagja lehetett a rendnek, de úgy becsüli, hogy a számla forgalma elérte az 50 millió márkát, mellyel az államelnök rendelkezett.

A hazaszeretettől átitatott emigrációnak köszönhetően több gyűjtést szerveztek. Egy akkor Németországban élő, jelenleg magas rangú tisztségviselő szerint a pénzt zsákokban hozták az országba. A küldemények a zágrábi Nazor utca 59. szám alatti Tudjman-villába érkeztek, ahol számolatlanul és elismervény nélkül vették át őket. Egy évvel a rend megalapítása után a Tudjman család megvásárolta azt a luxusvillát, melyben lakott. A város elit lakónegyedében, a Tuskanacon levő épületet az elnök eredetileg jugoszláv tábornokként szolgálati lakásként kapta az akkori, titói rezsimtől. A rendszerváltozás után ezeket, a negyvenes években államosított ingatlanokat a lakók megvásárolhatták. Tudjman élt is ezzel a jogával, és 215 ezer márkáért jutott hozzá a legalább négyszer annyit érő házhoz. Ám az adásvételi szerződésen szinte még meg sem száradt a tinta, amikor – lényegében 24 órával később – a kormány rendeletben tiltotta meg az állami tulajdonban levő házak további eladását.

Tudjman életrajzírói nem mulasztják el feltenni a kérdést, honnan lehetett a családnak 215 ezer márkája. Hiszen a rendszerváltozás éveiben lefokozott tábornok pokrócba burkolódzva küzdött a hideg ellen a fűtetlen villájában. Jellemző, hogy szorult helyzetében kiadta a lakást egy köhögés elleni cukorka reklámfilmjének a forgatására is. Felesége, Ankica asszony anyagilag nem sokat segíthetett, a rádió dokumentációs osztályán dolgozott. Egyik fia egyetemi előadó volt, a másik meg inkább csak a kártyaasztalnál várta a szerencséjét. Lánya, Nevenka pedig a Lexikonkiadó előfizetési osztályának szerény tisztviselője volt.

Tudjman elnökségével a dolgok gyorsan megváltoztak. Ankica aszszony alapítványt hozott létre az árva gyerekek támogatására, ahova milliós adományok érkeztek. Az egyetemi előadó Miroslavból a titkosszolgálatok főnöke lett, aki kétemeletes tengerparti luxusvillát épített magának. A szerencsejátékos Stjepanból ismert üzletember lett: az egyetemi menzák kizárólagos beszállítója, egy holding tulajdonosa, amelyhez kávéházak és filmforgató vállalat is tartozik. Nevenka asszony a védelmi minisztérium által rendelkezésére bocsátott helyiségből bonyolította üzleteit. Végül fia, a Tudjman unoka koronázta a rekordok könyvébe illő vállalkozásokat: huszonkét évesen, minden szaktudás nélkül bankházat alapított Zágráb központjában.

Ankica asszony szerint gyerekei becsületesen és szorgalmasan munkálkodnak, így mások, esetleg kevésbé tehetségesek mintaképei lehetnek. Kérdés, hogy Zeljko Zganjer, az USKOK új főnöke mennyire hisz az ország volt első asszonyának.

Zágráb, 2002. november