Washington. Harminchárom év elteltével ma egy űrszonda látogatja meg újra a Naprendszer legbelsőbb bolygóját, a Merkúrt, a ma még legrejtelmesebbnek tartott planétát.
Vizet is keresnek a Merkúron
Ennél a bolygónál eddig csak egy, ugyancsak amerikai űrszonda, a Mariner-10 járt, amely 1974-ben és 1975-ben háromszor közelítette meg a Merkúrt, és készített felvételéket a Hold-szerű égitest kráterekkel szabdalt felszínéről. A Mariner azonban csak a Merkúr egyik féltekéjéről készített és küldött haza fotókat, a MESSENGER viszont három év múlva teljes egészében feltérképezi a bolygó felszínét, és felvételei jóval nagyobb felbontásúak lesznek a Mariner fotóinál, amelyeken nagyjából egy kilométeres alakzatok voltak kivehetőek, a most a Merkúrhoz érkező szonda képein viszont várhatóan már néhány méteres részletek is a kutatók szeme elé tárulhatnak.
A MESSENGER ezen túl egy részletes és összetett tudományos feladatot is végrehajt. Megpróbálja például kideríteni azt is, hogy a bolygó sarkvidékein lévő kráterek mélyén, amelyet sohasem érnek el a Nap sugarai, van-e jég formájában víz. Ez a jelenség a mi Holdunk esetében már bizonyított. Ezen túl a MESSENGER sok egyéb mellett igyekszik megállapítani majd a Merkúr talajának az ásványi és kémiai összetételét is.
A Merkúr átlagos távolsága a Naptól 59,7 millió kilométer. (A Föld majd 150 millió kilométerre kering a Naptól.) A Merkúrnak nincs légköre, 4878 kilométeres átmérőjével azóta, hogy 2006-ban a Nemzetközi Asztronautikai Unió megfosztotta a Plútót bolygó mivoltától, a Merkúr a Naprendszer legkisebb bolygója. Nyolcvankilenc földi nap alatt tesz meg egy fordulatot a Nap körül, ott tehát ennyi ideig tart egy év, míg saját tengelye körül 58,65 földi nap alatt fordul meg, tehát ennyi ideig tart egy merkúri nap. Napközelsége miatt felszíni hőmérséklete a 450 Celsius-fokos hőséget is elérheti, vagyis olyan forróság uralkodik a Merkúron és környezetében, mint ha egyszerre tizenegy tűző Nap sütne ránk. Ennek megfelelően különleges, magas olvadáspontú keramikus anyagból készítették a szonda hővédő pajzsát, amely szobahőmérsékletet biztosít a MESSENGER rakterében elhelyezett műszereknek.
A Merkúrnak nincs holdja, de amit annak idején elmulasztott a természet, azt három év múlva pótolja az emberiség, mint azt a Vénusz esetében is tette, mivel miután a MESSENGER pályára áll, immár ennek a bolygónak is lesz egy égi kísérője, egy műhold formájában.
A szonda elnevezéséről annyit, hogy a MESSENGER angol szó magyarul ugyan hírvivőt, küldöncöt jelent, ám ebben az esetben tulajdonképpen ez egy mozaikszó, amely utal a szonda küldetésének tudományos céljára: MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging, azaz a Merkúr felszínének, kozmikus környezetének és geokémiájának feltérképezése.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.