Veszélyben a nyelvek fele

Nagyjából hétezer nyelvet használ ma az emberiség, az anyanyelvükön beszélők eloszlása azonban vészjósló aránytalanságot mutat: míg a Föld népességének 80 százaléka a leginkább elterjedt 83 nyelvet használja, a nyelvek felét az embeberiség két ezreléke ismeri csupán. 3500 nyelvről nincsen írásos forrás, és az ilyen nyelvek nyom?talanul eltűnhetnek, ha az utolsó ismerőjük is meghal. „Amikor elveszítünk egy nyelvet, évszázadok felhalmozott tudását veszítjük el. Eltűnik egy egész kultúra, a természettel, az évszakok váltakozásával, az idővel kapcsolatos egyedi gondolkodásmód, a mítoszok és szokások komplett rendszerével együtt” – mondta K. David Harrison nyelvész .

A kutatók szerint 5 nagy térségben 383 nyelvet fenyeget közvetlen veszély. Észak-Ausztráliában a legsúlyosabb a helyzet: az őshonos törzsek kihalásával 153 nyelv tűnhet el. Dél-Amerika középső részén, Ecuadortól Bolíviáig 113 nyelv haldoklik, mert az apró bennszülött népcsoportok elhagyják ezeket és a spanyolra vagy a portugálra térnek át. A kontinens északi részén két veszélyzónát azo?no?sí?tottak a nyelvészek: Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati partvidékén 54 olyan nyelvet tartanak számon, amelyeket kizárólag 60 évesnél idősebbek beszélnek. Az Oregon állambeli Siletz rezervátumban van nyelv, amelyet már csak egy ember ismer. Texas, Oklahoma és Új-Mexikó vidékén 40 nyelv van végveszélyben, köztük a yuchi indiánoké. A yuchinak még a magyarnál is kevesebb rokona van, egész pontosan nincsen egy sem, és egyetlen ismert nyelvre sem hasonlít. Már csak négyen beszélik anyanyelvi szinten.

Kelet-Szibéria, Kína és Japán alkotja az 5. veszélyeztetett térséget. 23 kis nyelv tűnhet el az adott ország egységesítését, homogenizálását célzó kormányzati törekvések miatt. A kutatók szerint a nyelvek fennmaradásának és feltámasztásának kulcsa az anyanyelven beszélők fiatal, új nemzedékének kinevelése. A Living Tongues Institute munkatársai ezért a helyi közösségekkel együttműködve oktatási programokon dolgoznak.