<p>Amint véget ért a nyári grill-partik szezonja, a kereskedők máris kirakták a halottak napi portékáikat: hetek óta gyertyák, mécsesek, krizantémok, tökök, cukorkák, ijesztő maszkok sokaságából válogathatunk az üzletekben. Mindez azonban csak eszköz – végső soron nem az a lényeg, ki mit visz a temetőbe, hanem a megemlékezés a fontos.</p>
Változó halottak napi szokások
Az elkövetkező napokban sokan útra kelnek, felkeresik rokonaikat, együtt látogatnak a temetőbe. Egyesek templomba mennek és imádkoznak, mások pedig halloweenpartira készülnek. De olyanok is akadnak, akik egy nap alatt győznek mindent: a miséről sietnek gyertyát gyújtani, a temetőből pedig rohannak a boszorkányok és más ijesztő figurák maszkabáljába. Közben pedig elfeledkezünk arról, valójában miről is szól a mindenszentek és a halottak napja. Pszichológusok szerint az ünnepeknek nem a formális temetőlátogatásról kellene szólniuk: nem az a lényeg, hogy minél díszesebb koszorút, a lehető legnagyobb csokor virágot, vagy minél több gyertyát helyezzünk el a sírokon, hanem lassítanunk kéne, meg kell állnunk egy pillanatra, és tudatosítanunk kellene halandóságunkat, meg kellene emlékeznünk szeretteinkről.
Virtuális sírok
Noha október vége, november eleje Szlovákiában egy kisebb népvándorlásra hasonlít, hiszen ilyenkor a távolabbi sírhelyeket is fel szoktuk keresni, szakemberek szerint a temetőbe járás hagyománya fokozatosan kezd a háttérbe szorulni. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi években sok helyen szerveznek halloweenpartit, másrészt az internet és a számítógépek korában az emberek egyre inkább elkényelmesednek, és mindent a számítógép mellől, online akarnak elintézni. Ezzel összhangban már kialakítottak virtuális temetőket is. Ez azt jelenti, hogy a világhálón az igazi temető alapján megalkottak egy digitális térképet, ahol a látogató – miután kikeresi a megfelelő sírhelyet –, ráklikkel a felkínált virágcsokorra és gyertyára, és néhány pillanat alatt kidíszíti a virtuális sírt. Eleinte az online sírhelyeken csak gyertyákat lehetett gyújtani és koszorút lehetett elhelyezni, a nagy érdeklődésre való tekintettel azonban fokozatosan bővítik a szolgáltatásokat. Napjainkban a virtuális sírhelyekhez már információkat, fényképeket is lehet csatolni a halottakról, így a családok egyfajta krónikát alakíthatnak ki, mely megmarad a későbbi generációk számára.
HALOTTAK NAPJA - FOKOZOTT BALESETVESZÉLY
A szentek kultusza
Az idősebbek és a konzervatívabbak szerint csak úgy lehet megadni a kellő tiszteletet halottainknak, ha személyesen keressük fel a sírokat. A temetőlátogatás ősrégi szokás, ugyanakkor évszázadokkal ezelőtt az emberek csak ritkán, egyházi ünnepekkor jártak a sírokhoz, és azokat semmivel sem díszítették. A virágcsokrok és a gyertyák csak a 20. században jelentek meg. A mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel. A Samhain jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően ünneplik a szenteket. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább.
A római katolikus egyház a 9. században vezette be a halottak emlékének szentelt napot, az evangélikusok a múlt század első felétől gyújtanak gyertyát, mely az örök életet jelképezi. Míg a mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok megtartják a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a halottak napi szokások – a gyertyagyújtás és sírgondozás – új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.