Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár

Az étkezésipaprika-termelés évtizedek óta meghatározó tevékenység a dél-alföldi régióban. Az új hungarikumot eredetvédett termékként „szentesi paprika” néven 2014 tavasza óta értékesítik, amikor az Európai Bizottság oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé nyilvánította az elnevezést. Az oltalom a fehér tölteni való paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsom alakú paprikára terjed ki. A termelési kultúra kialakulásában jelentős szerepük volt a bolgár kertészeknek is. A „szentesi paprika” főbb fogyasztási-élvezeti értékei és jellemzői a rendkívül zamatos, fűszeres, édes, illetve csípős íz; az intenzív paprikaillat, illetve őrölt fűszerpaprikára emlékeztető illat; a vékony héj. A bogyók húsvastagsága 3–7 mm, ami a döntően friss fogyasztás során is lehetővé teszi az íz- és zamatanyagok élvezetes feltáródását.

A magyar cifraszűr olyan kabátféle, amely nemcsak az egyik legszebb magyar népi ruhadarab, hanem nemzeti szimbólum is. A korábban szürke viselet a 19. században új életre kelt, díszessé vált, szó szerint „kivirágzott”. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, sőt egyes helyeken csak cifraszűrben járhattak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyt mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották a szűrét a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

A Kárpát-medencében a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. A harcosnak kopjafa „járt”, ami sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével mindenkit fejfával búcsúztattak. A 18. században „fejéhez való fa” és „főtől való fa” néven említik az írások ezeket a sírjeleket, amelyek elsősorban a protestáns vidékeken jelölik a sírokat. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik és ápolják a régi fejfákat, de még újak is kerülnek a temetőkbe.

A bizottság döntése értelmében három kiemelkedő nemzeti érték került a Magyar Értéktárba.

Köztük a magyar kocsizás és fogathajtás, amelynek kultúrája világhírű, és nemcsak nemzeti kulturális érték, hanem a világon egyedülálló eszközrendszerrel és stíluselemekkel büszkélkedhet. A komáromi vár és erődrendszer történelmi jelentősége mellett olyan építészeti alkotás is, amely a közép-európai erődépítés mára egyetlen megmaradt kiváló eleme. Bekerült a Magyar Értéktárba a komáromi szekeres gazdák hagyománya is, amely a mai napig élő tradíció. (MTI, hungarikum)