Tíz éve nyomoznak a gyilkos után

Beszédes transzparens. Róbert Remiásra emlékeztek tegnap a tíz éve történt gyilkosság színhelyén emelt keresztnél. A jelenlevők egybehangzóan arra mutattak rá, hogy még mindig nem sikerült bíróság elé állítani a vétkeseket. Pavol Funtál felvételeA jelenlegi koalíció az 1998-as választások előtt azt ígérte, a Mečiar-korszakban történtek miatt igazságot szolgáltatnak, amire a mai napig nem került sor. Mikuláš Dzurinda a Vladimír Mečiar ellen szövetkezett pártok vezetőjeként megígérte, az összes kényes ügyet kivizsgálják. A 2002-es választások után Ivan Lexa volt titkosszolgálati igazgató ellen több ügy kapcsán kezdeményeztek eljárást. 1998 októberében ismét elkezdődött a nyomozás Róbert Remiáš meggyilkolásának ügyében is. A koalíció azt ígérte, ifj. Michal Kováč elrablói elnyerik méltó büntetésüket. Csakhogy azzal kapcsolatban még 1998 márciusában az elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló Mečiar kegyelmet hirdetett, néhány hónappal később pedig megismételte az amnesztiát. 1998-ban a HZDS elnöke letette a képviselői esküt, ám mivel tudta, hogy Lexára rájárhat a rúd, lemondott mandátumáról, a törvényhozásban a volt SIS-főnök adta át helyét, így juttatta őt immunitáshoz, ami nehezítette a felelősségre vonást. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök megpróbálta hatályon kívül helyezni a mečiari amnesztiákat: 1998. december 8-án határozatot ír alá, mely szerint a meghiúsított referendum és a külföldre hurcolás ügyében megkezdődhetett az eljárás. Az alkotmánybíróság szerint azonban így nem lehetett semmissé nyilvánítani a mečiari kegyelmet. A KDH több ízben alkotmánytörvényt terjesztett elő, de a parlament egyszer sem szavazta meg az amnesztiák eltörlését.

Lexa ellen számtalan ügyben indult eljárás, 13 került a bíróság elé, a héten az utolsóban is felmentették. Ezek után felmerül a kérdés: vajon jól működik-e a belügyi és az igazságügyi tárca? Ha Lexának egyáltalán semmi köze nem volt egyetlen ügyhöz sem, akkor Mečiar miért biztosított számára mentelmi jogot? Az ellene felhozott vádak alól magát tisztázandó mért nem vállalta önként a büntetőeljárást? Köteles László, a SIS-t felügyelő bizottság alelnöke többször rámutatott: Lexa valószínűleg minimum érintett volt az egyes ügyekben, s elsősorban a KDH képviselőinek kellene elgondolkodniuk azon, nem történt-e mulasztás a rendőrség vagy a bíróság részéről.

Amikor a 2002-es választások közeledtével az előző kormány a botrányos ügyek terén nem tudott semmilyen eredményt felmutatni, hirtelen megtalálták Lexát, s hazahozták Afrikából. Egy ideig vizsgálati fogságban volt, később kiengedték. Három évvel ezelőtt Lexa követelte, az ügyészség hozza nyilvánosságra a Róbert Remiáš meggyilkolásával kapcsolatos nyomozati anyagot. Szerinte ugyanis a „Dzurinda-rezsim” tagjai már minden fontosat elmondtak az ügyről, de úgy, hogy egyértelműen bűnözőként tüntessék őt fel. Azóta a volt titkosszolgálati igazgatót az összes ellene felhozott vád alól felmentették. Maradt még a Remiáš-gyilkosság, mely nyolc év nyomozás után hirtelen véletlenül ismét a parlamenti választások előtt, május végéig fog befejeződni.

Kik a gyilkosok?

Róbert Remiášt állítólag Vladimír Mečiar volt kormányfő ölette meg, a gyilkosságot azonban valószínűleg Ivan Lexa volt SIS-igazgató rendelte meg. Az egykori titkosszolgálati főnökön kívül Jozef Roháčot is gyanúsítják, aki viszont eltűnt. További két gyanúsított már nem él: Michal Sýkora volt alvilági főnök és Imrich Oláh a maffián belüli leszámolás áldozata lett. Jaroslav Ivor egykori főnyomozó korábban elmondta: Remiášt csak másodszorra sikerült megölni. 1995-ben, amikor az exelnök fiát elrabolták, állítólag Sýkorát megkérték, tegye el láb alól. Roháč robbanószerkezetet helyezett el az autójában. A bomba nem robbant fel. Később Sýkora megismételte a rendelést, s a másodszor felszerelt bomba 1996. április 29-én felrobbant. (s, t, -sza)