„Testvérek” a piramisok

Kairó. A legújabb régészeti-csillagászati tanulmányok szerint a két nagy gízai piramis, a Kheopsz és a Kephrén nem két különböző, hanem egyetlen nagy terv alapján készült i.e. 2500 körül.

Kheopsz fáraó bizonyítani akarta, hogy a Napisten fia, tehát örök életű, és ezt magával a Nappal akarta elmondatni. A Szfinx felől nézve a nyári napfordulón (június 21) a két piramis között látszik a hanyatló nap, amely a horizontot jelentő Akhet hieroglifát formázza meg. Ez két hegy között ábrázolja a Napot és a halál utáni életet szimbolizálja, a piramisban nyugvó fáraóét. Ez a jelenség azonban csak akkor rajzolódhat ki, ha ott emelkedik a másik, a Kephrén-piramis is. Nélküle a szimbólum nem lenne látható. A tanulmányok ezzel indokolják többek között a két piramist magába foglaló egyetlen tervet, amit az építmények elhelyezése is alátámaszt.

További bizonyítéknak vélik azt a tényt, hogy Kairó egyik széléről személve, ahol annak idején Heliopolisz vallási központ állt, a piramisok teljesen egybeolvadnak, illetve a Kheopsz teljesen eltakarja a Kephrént. A kutatók feltételezik, hogy Kephrén, Kheopsz fia, nem akarhatta, hogy síremléke ebből a szögből láthatatlanná váljon. Ez inkább Kheopsz kívánsága lehetett Heliopolisz Nap-temploma iránti tiszteletből, amelyet az egyiptomi világ bölcsőjének tekintettek és asszociáltak a teremtéssel, valamint a kozmológiával.