Sztárunk: Václav Jiráček

Színész volt már akkor is, amikor Prága szívében dolgozott, és ma is az, amikor pár kerülettel odébb, társtulajdonosként működtet egy finom ízléssel berendezett vendéglátó-ipari egységet. Pár szót, gondolom, tud magyarul.Nem, nem tudok. Segítek. Gyönyörű veszteségek.Nem értem. Hallhatnám még egyszer? Gyönyörű veszteségek.Nem. Soha nem hallottam ezeket a szavakat. Én meg azt hittem, egy életre megtanulta. Akkor máshogy mondom: Krásný ztráty.Igen, igen, ott dolgoztam. Elmentem megnézni: ma is ott a felirat magyarul, és még jó néhány más nyelven. Az ablakon. Jól olvasható, nagy betűkkel.Én ezt a két szót kínszenvedés árán tudnám csak megtanulni. Nekem nagyon nehéznek tűnik a magyar nyelv. Nem véletlen, hogy a magyarok hamarabb megtanulnak csehül, mint a csehek magyarul. De egy szót azért én is tudok. Ej? Oj? Új! Ennél, gondolom, hosszabb szavak is vannak. Hol tartott a színészi pályán, amikor beállt felszolgálónak? Képes lenne évekre kilépni a megszokott körből? Miért volt nehéz ügy Jánošík szerepe? Milyen volt a casting? Ki hasonlította Leonardo DiCaprióhoz? Fizikailag mi volt a legnehezebb a forgatáson? Hol találkozik a jó nevű rendezőkkel? Kikkel dolgozna szívesen? Mi fontosabb a karriernél? Minderre és még sok más kérdésre is választ kap, ha elolvassa Szabó G. László interjúját a Vasárnap aktuális számában.