Sztárunk: Oldřich Kaiser

Csak úgy önmaga szórakoztatására. Riportokat készített, operatőrrel a háta mögött. Határozott fellépéssel, hangját elváltoztatva, finom gesztusokkal faggatott nézőket: milyen filmeket néznek a legszívesebben. Ismerős arcnak véltem, de csak napokkal később jöttem rá, egy tévébeli önleleplezése láttán, hogy ő volt az, Oldřich Kaiser. Tavaly ismét bedőltem neki. Egy ötcsillagos szállodában megrendezett fogadáson jelent meg félig spiccesen. Öltönyben, kifogástalan eleganciával. De egy vállfával a zakója alatt, méghozzá úgy, hogy teljes valójával azonnal felakasztható legyen. Ismerjük egymást, feltűnés nélkül a fülébe súgtam: meg kellene szabadulnia a… Nézett rám, mintha sosem látott volna. A végén én voltam zavarban. Nincs nála nagyobb játékos a földön. Mit jelent nála az, hogy bohém? Miért írták ki a Kórház a város szélén folytatásából? Több év távlatából mire emlékezik még a Tótékból, Örkény Őrnagyából, akit a Divadlo bez zábradlí színpadán játszott? Hol érzi magát a legjobban a világban? Az utazáson kívül mit szeret még az életben? Miért hasonlítják sokan kóbor kutyához? Mi az, ami mostanában a legjobban nyomja a szívét? Mit mond a Bohócok címmel most vetített legújabb filmjéről? Izgalmas, meghökkentő és humorral teli válaszokat kaphatnak több mindenre is, ha elolvassák Szabó G. László írását a már kapható Vasárnapban.