Szenzoros mérések szerint zajlik a nitrogénpótlás

A mezőgazdasági termelés gyakorlatában a többi ágazathoz hasonlóan szintén egyre nagyobb szerepet kapnak a pontos naprakész információk. Az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket napjainkban már egyre több agrárvállalkozás állítja a hatékony termelés szolgálatába. A nitrogéntrágyázást segítő szenzoros módszer alkalmazása, amely a parcellákon mért adatok számítógépes feldolgozása alapján határozza meg a nitrogén műtrágya adagolását az adott állományban, N-szenzor néven nálunk is ismertté vált. A módszer alapvető jellemzőit a szaksajtó alapján röviden ismertejük.

A nitrogénpótlás meghatározásakor a növények számára optimális adagok meghatározása nagyon igényes feladat, s általában a talajok és az időjárás különbözősége miatt csak hozzávetőleges adatokkal jellemezhető. A nitrogénpótlás pontos meghatározására különböző módszerek jöttek létre, azonban az említett okok miatt eddig gyakorlati feltételek között csak hosszadalmas és költséges módszerekkel volt elérhető.

A Hydro N-senzor a növények klorofiltartalmának mérési adataiból következtet a növényzet nitrogénszintjére, s a szenzorok által mért adatokat a munkagépen levő számítógépbe továbbítva, azokat kiértékelve azonnal reagálni tud az adott parcella optimális nitrogénszintjének beállítására, s ezt a parancsot a munkagéphez kapcsolt műtrágyaszóró vagy adagoló berendezéséhez továbbítva végre is hajtja a kiszámított adagolást. A szenzort a traktor vagy egyéb erőgép kabinjára szerelik, úgy, hogy közvetlenül „rálátása” legyen a növényzetre, innét gyűjti az adatokat, a növényzet színéről és sűrűségéről, amit a fedélzeti számítógép másodpercenként feldolgoz, s kiszámítja a hozzá tartozó nitrogén-értékeket, s ennek alapján működteti az erőgéphez kapcsolt műtrágyaszóró vagy tápanyagadagoló rendszert.

A növényzet színe- és klorofiltartalma alapján optimalizált nitrogénfelhasználás a nemrégiben elvégzett vizsgálatok alapján mintegy 30 százalékos megtakarítást eredményezett. A hagyományos módszerrel végzett trágyázáshoz viszonyítva 50 hektáros területen 27.2 kg/ha-al kisebb adagra volt szókség, s ez csak a nitrogénfelhasználás csökkentése révén hektáronként 160 korona költségcsökkenést mutatott. (sktc-rov)