Sok minden nem fog megvalósulni a programokból

Kevesen olvasták végig a választási programokat, mielőtt bedobták volna a borítékotJán Krošlák illusztrációs felvételeNoha első ránézésre gyakorlatilag az összes párt programja összeegyeztethető, kisebb eltérések mégiscsak vannak, a legjobban a Smer és az SNS lóg ki a sorból. A normális az lenne, ha programjaik szempontjából egymáshoz közel álló pártok szövetkeznének – ilyen szempontból az esélyesebbek közül az MKP, a KDH és az SDKÚ a legideálisabb partnerek. A Smer szociáldemokrata erőnek vallja magát, s több szempontból a leginkább destruktív elképzelései vannak.

Még a HZDS-nek is jobb a programja, mint Robert Ficónak. Vladimír Mečiar személye azonban továbbra is gondot jelent, s mozgalma választási koncepciója nem reagál a sokak által bírált, 1998 előtti időszakra. A HZDS nem kért bocsánatot az akkori jogtiprásokért, s nem is határolta el magát tőlük. Összeállításunkban részletesebben foglalkozunk az SNS programjával, mert egyre nagyobb esélye van bejutni a parlamentbe, sőt reálisnak tűnik, hogy a Smer és a HZDS Ján Slotával hozhat létre közös kormányt. A pártok elképzeléseiből most a demokratikus állami berendezkedést érintő fejezeteket vettük górcső alá; az elkövetkező napokban összehasonlítjuk gazdasági, oktatási, egészségügyi és szociális ígéreteiket is.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint a választási programok legfontosabb része az, amelyik a demokratikus államról, alkotmánytörvényekről, a választási rendszerről, az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szól. A 2002 és 2006 közötti megbízatási időszakban Szlovákia normális demokráciaként működött. Noha az egyes politikusok között napirenden voltak a konfliktusok, pártok forgácsolódtak szét, a parlamentben rendkívül sok független honatya tevékenykedett, a politikai rendszer stabilitása alapvetően nem volt veszélyben. Fontos állami intézmények nem segédkeztek súlyos bűncselekmények végrehajtásában, az emberi jogokat is tiszteletben tartották, sőt rengeteg olyan törvényt iktattak jogrendünkbe, melyek a demokratikus intézmények működése szempontjából fontosak voltak. A parlament például elfogadta az új összeférhetetlenségi alkotmánytörvényt, valamint a kormány és a törvényhozás viszonyát szabályozó normákat.

Az IVO társadalomkutató intézet elemzése szerint ugyanakkor nem sikerült korlátozni a képviselők mentelmi jogát, nem hagyták jóvá a lobbitörvényt, és a jogérvényesítés terén is sok még a tennivaló. Mivel a nem teljesített feladatok ellenére a demokrácia nem volt veszélyben, a 2006-os választási programok szűkszavúbbak, a négy évvel ezelőtti ígéretekhez képest most kevesebb a konkrét feladat.

A nagyobb pártok közül idén csak a KDH érinti a képviselői mentelmi jog szűkítését, és az összeférhetetlenségi törvény szigorítását. Az MKP alkotmányba foglalná a kisebbségek jogállását. Mesežnikov rámutatott: noha az utóbbi időben többen hangoztatták a választási rendszer módosításának a szükségességét, a programokból ez vagy kimaradt, vagy homályosan fogalmaznak.

A politológus leginkább azt hiányolja, hogy a politikusok nem szabtak semmilyen kritériumokat, mi szerint kezdenek majd tárgyalásokat a választások után, kinek melyik párt elfogadható partner. ĺgy viszont erősödhet az érzet: akkora a hatalomvágy, hogy bárki bárkivel hajlandó lesz szövetkezni.