Egyetemre jelentkezni kis túlzással az év bármely szakában lehet. Ugyan februárban és márciusban számos felsőoktatási intézményben lejárt a jelentkezési határidő, még mindig akad bőven egyetem, ahol továbbra is fogadják a jövő tanévre szóló felvételi kérelmeket.
Sok egyetemen nincs felvételi vizsga
Fizetni kell a felvételiért
A jelentkezők egyszerre több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra is benyújthatják felvételi kérelmüket. Egyetlen akadály lehet csupán, a leendő egyetemista anyagi helyzete, mivel már a felvételi is pénzbe kerül. Az egyetemek ugyanis díjat számolnak fel a felvételi eljárás lebonyolításáért. Ennek összege felsőoktatási intézményenként változó, körülbelül 500-1500 korona. A felsőoktatási intézmények egy jelentős részében egyébként nem tartanak felvételi vizsgát, erről az egyes karok vezetői döntenek. Ahol mégis meghirdetik a vizsgákat, többnyire írásban kérik számon a hallgatójelöltek tudását és felkészültségét. A hagyományos, írás- vagy szóbeli felvételik időpontja az esetek többségében június.
Hasznos tanács: Mivel a felvételi vizsgákat az egyetemek általában egymáshoz közeli időpontokra hirdetik meg, a jelentkezőknek érdemes alaposan fontolóra venniük, képesek lesznek-e egyszerre több, akár teljesen eltérő követelményeket támasztó felvételi vizsgára készülni. Megtörténhet még az is, hogy a felvételi vizsgák időpontja egybeesik. Az egyetemek általában igazolást kérnek a sikeres felvételizőktől, hogy a megadott időpontban valóban beiratkoznak.
Drága a diákélet
Noha senkit nem szeretnénk elriasztani az egyetemi tanulmányoktól, emlékeztetnünk kell rá, a diákélet nem kevés pénzbe kerül, sőt a tandíjak bevezetésével most arra készülnek, hogy további terheket rójanak a hallgatókra. Az egyetemisták megélhetési költségei és a tanulmányaikkal kapcsolatos járulékos kiadásai havi több ezer koronára rúgnak. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) múlt évre vonatkozó, a hallgatók szociális helyzetét vizsgáló felmérésének eredményei alapján a családjukkal egy fedél alatt élő hallgatók havi kiadásai tavaly átlagban 3810 koronát tettek ki. A kollégisták esetében ez az összeg elérte az 5700 koronát. A havi lakhatási költségek a kollégisták esetében átlagban 1500 koronát tesznek ki. A legolcsóbb kollégiumi helyekért háromszáz koronát számolnak fel havonta, a drágábbakért több ezret. Azok a hallgatók, akik otthoni étkeznek, akár havi ezresből is megúszhatják, a kollégiumban, a menzán azonban ennek csaknem a kétszeresébe kerül a napi legalább háromszori étkezés. A felmérés kimutatta, azok az egyetemisták, akik szüleikkel közös háztartásban élnek, átlagban havi 2000 koronát kapnak szüleiktől, akik kollégiumban, egy ezressel többet. (-cz-e)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.