Sikerült a korallátültetés a Nagy-korallzátonyon

A világ legnagyobb, több mint 2000 kilométer hosszú és 300 kilométer széles korallzátonya jelenleg történelme legerőteljesebb fehéredését éli át. 

Az ausztrál tudósok az egészséges korallok áttelepítésével kísérleteznek olyan területekre, ahol már károsodott az ökoszisztéma.

Az első próbálkozás során tavaly a Heron-sziget környékén gyűjtöttek korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű ivarsejtet, amelyeket lárvává nevelve átültették őket olyan területekre, ahol károsodott a korallzátony.

Nyolc hónappal később kiderült, hogy a kísérlet sikeres volt, az áttelepített korall szépen fejlődött.

A tudósok szerint a kísérlet sikere globális jelentőségű.

"Azt mutatja, hogy elkezdhetjük helyreállítani és meggyógyítani a pusztuló korallpopulációt azokon a területeken, ahol a korallok természetes lárvautánpótlása nem biztosított" - közölte Peter Harrison, a kutatás vezetője.

Az ígéretes kísérlet nyomán a tudósok most azzal foglalkoznak, hogy a technológiát tovább fejlesszék, és szélesebb skálán tegyék lehetővé a pusztuló korallzátonyok újjáélesztését.

 Ausztrália 2015-ben tette közzé a Nagy-korallzátony állapotának javítását célzó hosszú távú tervét, amelynek megvalósítása fontos eszköze annak, hogy a természeti világörökséget az UNESCO ne vegye fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. 

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is.

Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak.

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése, de komoly kockázatot jelentenek a tengervízbe jutó mezőgazdasági és ipari szennyező anyagok, a part menti települések fejlesztése és az illegális halászat is.