Ausztrál tudósok szerint a Nagy-korallzátony kilátásai továbbra is igen rosszak

Ausztrál szakemberek a páratlan természeti képződmény állapotáról szóló éves jelentésüket hétfőn hozták nyilvánosságra, az UNESCO világörökségi bizottságának ülésszaka idején, amelyen eldől majd, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a korallzátonyt.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete júniusban javasolta, hogy a világ legnagyobb zátonyrendszerét sorolják a veszélyeztetett helyszínek közé, mivel a korallok nagyrészt az éghajlatváltozás miatt károsodtak.     Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) szerint a korallzátony jelenleg a "regenerálódási időszakban" van, miután egy évtizedig károsította a hőség okozta stressz, valamint a sok ciklon.     A korallzátony állapotát 35 éve megfigyelő ausztrál kormányhivatal szerint azonban az ilyen "kegyelmi időszakok" egyre ritkábbak az éghajlatváltozás hatásai miatt.     Az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események és a korallzátonyt pusztító töviskoronás tengeri csillagok elterjedése miatt a zátonynak kevesebb lehetősége van a regenerálódásra.

A tudósok megállapították, hogy az elmúlt két évben a vizsgált 81 helyszín közül 69-ben megnőtt a kemény korallok mennyisége.

Egy tavaly októberben közzétett tudományos kutatás szerint a 2300 kilométernyi rendszer 1995 óta elveszítette koralljainak felét, az óceánon tapasztalható hőhullámok tömeges korallfehéredést okoztak.

Britta Schaffelke, az AIMS kutatási programigazgatója szerint a legfrissebb eredmények azzal kecsegtetnek, hogy a zátony még mindig ellenálló. Ugyanakkor hozzátette: "a jövőbeli kilátások még mindig nagyon gyengék a klímaváltozás veszélyei és más tényezők miatt, amelyek hatással vannak a zátonyt alkotó organizmusokra".

Ausztrália az utolsó pillanatban kezdett lobbizni a világörökségi leminősítés elkerülése érdekében. Az ország Párizsba küldte környezetvédelmi miniszterét, hogy találkozzon az UNESCO tisztviselőivel, sőt a múlt héten búvárkirándulást is szervezett a zátonyra a legfontosabb nagyköveteknek.     Az UNESCO korábban felszólította Ausztráliát, hogy tegyen sürgős intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, de Canberra egyelőre nem akarja  vállalni, hogy 2050-re elérje a nettó zéró karbonkibocsátást.     

A konzervatív kormány kijelentette: reméli, hogy a lehető leghamarabb teljesíti a célt anélkül, hogy ezt gazdasága megsínylené, de hangsúlyozta, hogy szerinte az éghajlatváltozás kezelése globális erőfeszítéseket igényel.

A Nagy-korallzátony a pandémia előtt a becslések szerint évi 4,8 milliárd dolláros idegenforgalmi bevételt hozott az ausztrál gazdaságnak. Az ausztrál kormány most attól tart, hogy amennyiben a zátony felkerül a veszélyeztetett listára, az gyengítheti turisztikai erejét.     

Az UNESCO döntése még a héten, július 23-a körül várható.     

A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel a világörökségi listán. Egyike annak a hét világörökségi helyszínnek, amely az ökológiai károk, a túlzott fejlesztés, a túlzott turizmus vagy biztonsági problémák miatt veszélyeztett státuszt kaphat.