A mai értelemben vett pénz csak nemrégről ismert, hiszen azelőtt virágzott a cserekereskedelem. Manapság azonban nehezen képzeljük el, hogy áruért áruval fizessünk. Felettébb körülményes lenne marhacsordával közlekedni.
Semmiképp sem léphetünk túl önmagunkon
Őskori szerencse
A felesleges anyagi értékek, a gazdasági mutatók szövevényes átfedései, a különböző pénzügyek hálózata csupán mellékhatás, s nem lehet életcél. Ahogyan az is lényegtelen, kinek mennyi pénze vagy mekkora vagyona van. Nem ez az ember értékmérője. Lényeges kérdés, hogy mi is valójában az érték, miben is lehet kifejezni. Mert ennek a változása, alakulása, esetleges megszűnése mélyíti a szakadékot a gazdag és a szegény rétegek között, s élesíti a harcot a feljebbjutásért. Az őskorban az értékek az ember legalapvetőbb igényeihez igazodtak. Az számított értéknek, amit el lehetett fogyasztani, valamiképpen szolgálta tulajdonosát, vagyis az eszközök gyakorlati használhatósága növelte az áru értékét. Ilyen volt a gabona, a hús vagy egyéb, az élethez nélkülözhetetlen használati cikkek. A természet által termelt dolgok ezek, melyeket az embernek csupán össze kellett gyűjtenie. Ha volt, evett, ha nem, hát meghalt. Ez a természet törvénye.
Vissza a természethez
Ám ahhoz, hogy máshol is tudjon érvényesülni, ügyesen kellett megszereznie a vezető szerepet, s olyan embereket maga köré választani, akik akár az életüket is adnák érte. Mert vezetőként élni csak úgy lehet, ha a pórnépnek elegendő szabadságot biztosít, hiszen ha elégedetlen a nép, akkor az ő pozíciója is veszélybe kerül. A megszorításokat csupán alaposan átgondolt, stratégiailag célszerű megfontolt intézkedésekkel lehet véghez vinni. Különben összeomlik az egész. Itt jön a képbe az első csereeszköz: ami valamilyen értékes tárgy (arany, gyöngy, kagyló vagy drágakő, esetleg a gabona). Azért használták az általános tárgyakat csereeszközként, hogy megkönnyítsék a kereskedelmet. Csakhogy ez minden hiába, hiszen „éhes embernek hirtelen értéktelen az arany...”, és ezáltal megnő a bűnözés. Mert akinek van, az még többet akar, akinek nincs, az meg arra vágyik, hogy legyen. A papírpénz megjelenése már egy modernebb formáját adja a kereskedelemnek, s bár meglehetősen megkönnyíti az emberek életét, tartása azonban felettébb kockázatos. Infláció. Defláció. Tőzsdekrach. Miegyéb. Pénz, s megint csak pénz. Miközben minél szorosabban tartjuk a kezünkben, annál jobban kihullnak ujjaink közül a valódi értékek, elvesznek a számlák, a havi kimutatások és a banki átutalások útvesztőjében. Szemléletváltás kell. Mielőtt még nem túl késő.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.