Sámánkultusz lófejjel, vodkás törülközővel

A szibériai Burjátföld autonóm köztársaságban, a Bajkál-tótól keletre fekvő vidéken virágzik a sámánkultusz. Miután a sztálini és a szovjet uralom idején hosszú éveken át tiltották működésüket, a többségében buddhista vallású köztársaságban – az orvosok, pszichiáterek és papok mellett – az utóbbi évtizedben ismét divatba jöttek a sámánok. Burjátföldön hivatalos statisztikák szerint immár mintegy kétszáz férfi és nő sámánkodik, amellett, hogy jelentős számú csodadoktor – valójában sarlatán – is működik a köztársaság területén.

Nagyezsda Sztyepanova, aki tíz éve gyógyít betegeket és teremt kapcsolatot szellemekkel, rózsásnak ítéli jövőjét. Gyógyításhoz a csodadoktornő 20 kilós kabátot ölt magára, amelybe bedolgoztak kígyóbőröket, fémből készült amuletteket és egyéb egzotikus mütyüröket. A szakmai felszereléshez tartoznak a lakószobájának falain lévő dobok, tükrök, koronák, valamint a karóba húzott lófejek.

A szegénységben élő burjátföldi lakosok nem fizetnek valami nagy árat a rituális ceremóniákért: egy zsák krumplit vagy néhány rubelt kap Sztyepanova a „kezelésért“, mindig attól függően, hogy a páciensnek milyen az anyagi helyzete. Ennek ellenére vallja, hogy nem létezett más alternatíva a számára, mint a sámánizmus gyakorlása. Azt állítja, hogy nem ő választott, hanem őt választották ki, amikor ugyanis 39 éves korában súlyos beteg lett, egy hang azzal bízta meg, hogy másokat gyógyítson.

Egy 21 éves egyetemista lány ezzel szemben előnyben részesíti a hivatásos orvost, ha megbetegszik. Igaz, olyankor nagyanyja meg a sámánhoz megy és annak tanácsát kéri ki. Ha a lány fontos vizsgára készül az egyetemen, apja szertartásosan kiönt néhány csepp vodkát, ami állítólag szerencsét hoz és központi helyet foglal el a sámánizmus gyakorlatában. A sámánok lépést tartanak a technikával, az informatikával. Egy nyugati üzletember emlékszik rá, hogy amikor a számítógépe állandóan lefagyott, a titkárnője sámánt hivatott, aki ki is űzte a gonosz szellemeket a számítógépből.

A taxisofőr Szlava és felesége is igénybe veszi a természetfeletti erők szolgálatait. Már majdnem elváltak, most azonban újból ámormámorban élnek együtt. A mámor a terápiának is köszönhető, mely a következő: egy hónapon át minden nap vodkába áztatott törölközővel kell megmosakodniuk és utána a törölközőt el kell égetniük.

A sámánok szolgáltatásainak igénybe vétele nem függ igazán az iskolai végzettségtől. Vlagyimir Antonov, a szociológia professzora is többször eljár „kezelésre“, legutóbb januárban keresett fel egy sámánt.

– Rosszat álmodtam. Az volt a benyomásom, hogy valaki rosszat akar nekem – magyarázza.

Burjátföldön buddhista papok, nyugati diplomát szerzett orvosok és sámánok békésen élnek egymás mellett. Witali Grif, a fővárosban, Ulan-Udéban működő pszichiáter jól megvan a sámánokkal és szakmai tapasztalatait így foglalta össze: – Már 17 éve dolgozom és még soha nem hallottam olyan esetről, hogy valaki felkeresett egy sámánt, azután megőrült“ – mondta.