Romlottak a Nagy-korallzátony kilátásai az óceán melegedése miatt

A Great Barrier Reef Marine Park Authority (GBMRPA) pénteken publikált jelentése szerint a komor kilátások fő oka a klímaváltozás, de közrejátszanak olyan emberi tevékenységek is, mint a szárazföld partvidékének fejlesztése, a kontinensen képződött szennyvíz tengerbe vezetése vagy az illegális halászat. 

A korallzátony állapota romlott az előző, 2014-es jelentéshez képest, de a korallok előtt álló kihívások nem leküzdhetetlenek, a klímaváltozás elleni érdemi globális fellépés lassíthatná a pusztulás tempóját, növelné az ökológiai gyógyulás esélyét - állapítja meg a nemzeti park, amely 2009 óta kíséri figyelemmel a Queensland állam partjai mentén elterülő, 345 ezer négyzetkilométeres zátonyrendszer állapotát. 

A jelentés elismeri, hogy a Nagy-korallzátony egyes részei továbbra is jó állapotban vannak, de rámutat, hogy számos fajt fenyeget veszély, köztük delfineket, tengeriteheneket, cápákat, rájákat és teknősöket.

A veszélyek "többfélék, halmozódók és növekvők" - hangsúlyozza a jelentés, amely a fenyegetések között említi a korallfaló töviskoronás tengericsillagot is. 

A 2300 kilométer hosszan elterülő színpompás korallzátony 400-féle korallnak, 1500 halfajnak, 4000-féle puhatestűnek ad otthont. 

Az állapot romlása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a tengeri nemzeti park az UNESCO világörökségi listáján átkerül a veszélyeztetett kategóriába, ami kínos presztízsveszteséget jelentene az ausztrál kormánynak és árthatna a turizmusnak. 

Sussan Ley ausztrál környezetvédelmi miniszter azt mondta: nem keltett meglepetést a korallzátony kilátásainak leminősítése, tekintve azokat a károkat, amelyeket a közelmúltban pusztító ciklonok és az elmúlt évek egymást követő korallfehéredései okoztak. 

Hangsúlyozta, hogy a világ legjobban gondozott korallzátonyáról van szó, és hogy kormánya tartja magát azon vállalásához, miszerint 2030-ig 26-28 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását Ausztráliában a 2005-ös szinthez képest.