Radikális reformok

2008. január 1-jétől a friss és feldolgozott zöldségeket és gyümölcsöket is bekapcsolná az egységes területalapú kifizetések rendszerébe az az új javaslat, amely a zöldség-gyümölcs termékpálya reformja keretében a közös agrárpolitika 2003-ban kezdődött nagyszabású reformját erősítené.

Brüsszeli hírforrások szerint az Európai Bizottság az elmúlt években megszokott módszerrel a zöldség- és a gyümölcsszektorban is teljesen el szeretné választani a közvetlen jövedelemtámogatásokat a termelés mennyiségétől, vagyis a gazdák ezentúl a megtermelt mennyiség helyett alanyi jogon, egy hektárra számított összeg alapján jutnának hozzá a közvetlen kifizetésekhez, jobban alkalmazkodva a piaci kereslet-kínálati viszonyokhoz. A 2008. január 1-jén hatályba lépő reform keretében az eddiginél hatékonyabb válságkezelő mechanizmust hoznának létre a szektorban, és a termelői szervezeteknek juttatott támogatásokon is javítanának. A direkt támogatások költségvetésének emelését a termelőknek fizetett prémiumok, az exporttámogatások és a piacról való kivonásra folyósított segély eltörlésével ellensúlyoznák.

Ami az elválasztást (decoupling) illeti, az Európai Bizottság a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló költségvetési keretet 2008-ban 769 millió euróval, 2009-ben 831 millió euróval, 2010 és 2013 között és az utána következő években 783 millió euróval emelné meg a jelenlegi szinthez képest, hogy a friss és feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt termelő ágazat a rendszer része lehessen. A hírek szerint a pénzcsomag jelentős részét a nagy zöldség- és gyümölcstermelő országok kapnák: a teljes összeg 40 százaléka Olaszországba, 25 százaléka Görögországba, 22 százaléka pedig Spanyolországba jutna. Brüsszel azt javasolja majd, hogy az egyes tagállamokra bízzák annak meghatározását, hogy hány hektár nagyságú termőterület részesedhessen a támogatásból, és hogy mekkora legyen az egységre jutó támogatás mértéke. A burgonyatermelőknek folyósított támogatásokat is elválasztanák a termeléstől. Az ágazat egységes farmtámogatási kifizetési rendszerbe való bekapcsolása azt jelenti, hogy a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök (paradicsom, citrusfélék, körte, őszibarack, sárgabarack, szárított füge, szilva és aszalt szőlő) támogatása, amely éves szinten 400 millió eurót visz el a teljes 1,5-1,7 milliárdos keretből, megszűnik. A kiszivárogtatások szerint valamelyest megemelnék a közvetlen kifizetéseket, ugyanakkor a jelenlegi rendtartás több eleme – exportszubvenció, nyugdíjprémium, stb. – megszűnne.

A Bizottság feltett szándéka, hogy a szabályok rugalmasabbá tételével megkönnyítse a termelői szervezetek működését. Ezért azt javasolja, hogy a tagállamok kiterjeszthessenek bizonyos termelési, piaci, marketing- és környezetvédelmi szabályokat olyan termelőkre is, akik nem tagjai egy adott régió termelői csoportosulásának. Az új tagállamok termelői átmeneti időszakra nemzeti és közösségi támogatást kaphatnának termelői szervezetek létrehozásához. A reform egyik kulcseleme a termelői értékesítési szervezetek, a TÉSZ-ek helyzetbe hozása – ám ez nem feltétlenül segíti ki az új tagállamokat. A zöldség-gyümölcs a baromfi, és a sertéságazattal együtt eleve a közös agrárpolitika mostohagyereke; az évi 1,4 milliárd eurós kerete eltörpül például a gabonaszektoréhoz képest. A régi tagállamokban szervezettségük sokkal magasabb fokú, hozzájuk képest az újak jelentős támogatástól eshetnek el. Ezen sokat segíthetne a „nemzeti boríték” intézménye, mely az adott tagállam belátására, helyi adottságaira bízná a támogatást. A szlovák tárcavezető szerint egyelőre nehéz konkrétan behatárolni, hogy a hazai termelőkre milyen hatással lesz majd a tervezett reform. Az ágazat támogatását két irányban tartja elképzelhetőnek. Az egyik a termelői-értékesítő szervezetek hatékonyabb támogatása, a második a hektáronkénti területalapú támogatások folyósítása, amelyeket kifejezetten erre a területre kellene elkülöníteni. (vg, nsz, sz)