Pihenjünk okosan a szünidőben!

De jót teszünk-e ezzel a szervezetünknek? A fáradtságot megfelelő pihenéssel kell ellensúlyozni. Az egész éves hajtás elsősorban szellemileg fárasztja ki az embert. Ennek tüneteit a legtöbben tapasztalatból is fel tudnánk sorolni: ilyenkor gyengül a figyelem, romlik a memória, a képzettársítás, az ítélőképesség, lassul a gondolkodás, nő a reakcióidő.

Természetesen nem minden fáradtság árt: a kellemesebb fajta jóleső érzéssel tölt el bennünket, ami után a pihenés is kifejezetten jólesik. A közepes mértékű elfáradás már lehangoltságot okoz – testre és szellemre egyaránt hatással van. A harmadik fokozat a teljes kimerültség, amelynek már súlyos szövődményei is lehetnek, akár különféle betegségeket is okozhat.

Fontos, hogy ne feszítsük túl a húrt, idejében adjuk meg a lehetőséget szervezetünknek a pihenésre. Sokan hajlamosak vagyunk arra, hogy becsapjuk magunkat: egy kávé, egy energiaital átmenetileg valóban segít, de a kezdeti felélénkülést még mélyebb fáradtság és fásultság követi.

Létezik jól végzett pihenés?

Bizony, létezik. Nagyon egyszerű a recept: akkor megfelelő a pihenés, ha jó érzéssel tölt el. A pihenő ember elfelejti a mindennapi gondokat, izmai ellazulnak. A pihenés alapja a nyugodt éjszakai alvás. Ilyenkor az egész test pihen, az izmok elernyednek, a vérkeringés, az emésztés és az anyagcsere lassul, az idegrendszer megnyugszik. A szakemberek szerint az éjfél előtti alvás a legpihentetőbb; bármenynyire nehéz megvalósítani, törekedjen a korábbi lefekvésre. Ne feledkezzen meg az olyan apróságoknak tűnő, ám annál fontosabb dolgokról, mint a jó szellőztetés, a kényelmes hálóruha és a megfelelő matrac.

Ám az alvás nem minden; a hosszabb idejű, aktív kikapcsolódásra is nagy szükség van. Amikor igazán elfárad, szervezetében a többi között tejsav, foszforsav, szénsav és kálisók halmozódnak fel, amelyek elsősorban az idegrendszerre hatnak károsan. A pihenésnél ezeket az anyagokat a szervezet eltávolítja, és sokkal gyorsabban teszi ezt, ha friss levegőn tartózkodik.

A szakemberek azt javasolják, hogy a pihenés lehetőleg aktív legyen: tegyen mást, mint amit a megszokott hétköznapokon. Aki egész nap a számítógép előtt ül, mozduljon ki a szabadba, de például egy kertész jobban jár, ha leheveredik egy jó könyvvel a hűvös szobában.

Figyelem! A házimunka, a lakásfestés nem számít pihenésnek. Még akkor sem, ha szívesen elvégzi, és akkor sem, ha nem mindennap foglalkozik effélékkel. Az évi, legalább egyszeri nyaralásra ne sajnálja az időt és a pénzt, de ha nem sikerül elutaznia, otthon is próbálja tartalmasan eltölteni az időt, járjon kikapcsolódni, kirándulni, találkozzon a barátaival!

A mértékletesség a lényeg!

A szervezetnek legalább négy-öt nap kell az átálláshoz egy idegen helyen, a nyaralásra tehát legalább 2-3 hetet kellene szánni. A szakemberek szerint sokszor még ez is kevésnek bizonyul.

A nyaralásnál ügyeljen a mértékletességre! Élményekre természetesen szüksége van, de a végletek nem tesznek jót a szervezetnek. Aki két hét alatt akarja pótolni mindazt a szórakozást, amit egész évben elmulasztott, nem tesz jót önmagával. A középutat kell megtalálni, hiszen az sem jó, ha egyik napról a másikra teljesen szakít korábbi tevékenységeivel. A szervezet a hirtelen leállásra úgy reagál, hogy csökkenti védekezőképességét. Előfordult már, hogy éppen a várva várt nyaralás kezdetén betegedett meg? Esetleg a foga kezdett fájni? Az éles váltás miatt sajnos az sem ritka, hogy a mindennapos hajsza után hirtelen leengedő ember éppen nyaralása alatt kap szívinfarktust.

Nem véletlen, hogy a szakemberek azt hangsúlyozzák: ne csak évente egyszer szakítsunk időt a pihenésre! Mindennap adjunk lehetőséget szervezetünknek a kikapcsolásra, és bizonyos rendszerességgel – havonta, kéthavonta – szervezzünk néhánynapos pihenést, amelyben feltöltődhetünk! (vital)