Péntek a szerencsétlen nap?

Ismét elmúlt egy év minden örömével, bújával, bajával. Idősebbek lettünk megint, s a nehézségek ellenére is többnyire bizakodunk, hogy az új év talán kevesebb megpróbáltatást és több sikert tartogat majd számunkra.

Minden bizonnyal többen vagyunk, akik megvettük már a 2003-as évre szóló naptárt. Lehet, hogy mások is észrevették, idén június 13-a péntekre esik. Vannak, akik csupán mosolyognak az efféle babonákon, mások viszont szorongva várják, hogy ez a „baljós” nap baj nélkül múljon el.

Én viccesen úgy szoktam mondani (főleg, ha rosszul mennek a dolgok), hogy azért nincs sok szerencsém az életben, mivel pénteken születtem. Talán ezért is érdekelt, s utánanéztem egy kicsit ennek a napnak.

Péntek, a hét ötödik napja, egyes vidékeken szerencsésnek számít, de a legtöbb helyen szerencsétlenséget hozónak tartják. Hiszen Jézust is pénteken, nagypénteken feszítették keresztre, így talán ezért nincs ezen a napon áldás. A régebbi időkben pénteken nem tartottak esküvőt, de utazni, költözködni sem volt tanácsos. Egyes munkákon sincs áldás; pénteken vetni, trágyázni kimondottan tilos. Hajat sem vágattak, kivéve, ha éppen holdtölte volt.

A boszorkánysághoz is kötődik ez a nap. A babona szerint szerdán és pénteken a boszorkányok kimenőt kaptak, sok bosszúságot okozva ezáltal az embereknek. Cickafarkfűből főzetet készítettek, ettől új erőre kaptak. A védelem ellenük a fokhagyma, valamint a kamillavirág volt, ezt hordták zsebükben rontás ellen azok, akik hittek az ilyesmiben.

Egyes vidékeken azonban nem tartják olyan rossznak a pénteki napot. Úgy hitték például, hogy aki napfelkelte előtt köpül, annak a vaja több lesz.

Egyéb vallásokban, például az iszlámban kifejezetten szerencsés napnak számít a péntek. Szerintük ez ugyanis a zöld színhez kötődik, és a zöld színt szerencsehozónak tartották. Ezért zöld színű ékszereket viseltek pénteken. A gyomirtást is ezen a napon végezték, különösen a csalánt irtották pénteken, úgy tartották, nem nő ki újra olyan hamar. A hagymafélék betakarítását is általában péntekre tervezték, mert úgy tudták, hogy akkor tovább eltarthatóak.

A pogány misztikus vallásoknak köszönhető, hogy a pénteki naphoz ennyi hiedelem, babona fűződik. Számos híres személyiség hitt a pénteki nap szerencsétlenségében. Napóleon vagy például Bismarck kancellár nem kötött szerződést e baljós napon. E babona megtörésére a brit admirális elhatározta, hogy hajóját Péntek névre kereszteli, és pénteken bocsátja tengerre egy Péntek nevű kapitány parancsnoksága alatt. A sors iróniája, hogy nem sikerült, mert a hajó a teljes legénységgel együtt eltűnt, és egyik tengerész sem került többé elő. A brit haditengerészet mind a mai napig vitatja e legenda valóságát.

Orvosi szempontból is be van bizonyítva, hogy röviddel telehold előtt, azaz 13-án pénteken, az ember pszichikai labilitása fokozódik, és nem elég ellenálló a betegségekkel szemben.

Vannak, akik dacolnak a péntekkel. Londonban például egy klub alakult, ahol a tagok minden hónap 13-án összejövetelt tartanak. A házban esernyőket nyitnak ki, létrák alatt járnak, és sót szórnak a földre, hogy megóvják magukat a baljós naptól. (méri)