Papírgyárként üzemelő egyetemek, továbbra is alulfizetett pedagógusok

Mozgalmas négy évet zár az oktatás. A 2002-es választások óta alaposan felfordult az iskolák, a pedagógusok és a diákok élete is. Súlyos reformintézkedések nehezítették meg egyik napról a másikra az iskolák mindennapjait, öröm az ürömben azonban, hogy végre megkezdődött az oktatásügy egész kormányzati ciklusokat átívelő átalakítása. A négy év elemzését talán kezdhetnénk a tárca élén történt változásokkal. A miniszteri széket 2002-ben Martin Fronc, az azóta ellenzéki pozícióba került Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelöltje foglalhatta el. Az ismert tények miatt a KDH februárban távozott a kormányból, és lemondásra késztette saját addigi kormánytagjait, így Froncot is. Helyét az előrehozott választásokig hátralevő néhány hónapra a korábbi oktatási államtitkár, Szigeti László vette át. Sokan könnyebbültek meg Fronc visszalépésével. A miniszteri regnálása idején szinte rendszeresen követelték távozását. Részben az ellenzéki padsorokból, részben az utcára vonult, a tandíj tervezett bevezetése, majd a rossz emlékű, emelt szintű matematika érettségi kényszerű megismétlése miatt tiltakozó egyetemisták és középiskolai diákok soraiból.

Az oktatási reformok elszenvedőinek tábora meglehetősen népes. Mivel egyre csökken a diákok száma, jelentős túlfoglalkoztatottság keletkezett az iskolákban. 2004 és 2005 között mintegy hétezer pedagógus veszítette el állását. A közoktatásban dolgozó pedagógusi alkalmazottak létszáma 143 134-ről 135 736-ra csökkent, ez mintegy 5%-os csökkenést jelentett. Becslések szerint a következő egy-két évben még biztosan folytatódnak az elbocsátások a közoktatásban, bár remélhetőleg lassuló ütemben. A pedagógusok elbocsátására az oktatásügy decentralizációja, az egyre csökkenő tanulói létszám, és az iskolák diákalapú finanszírozása miatt volt szükség. És akkor még nem beszéltünk a nyaranta átmenetileg utcára kerülő pedagógusok problémájáról. A takarékoskodó intézményvezetők egy része ugyanis csak a tanévre szóló, vagyis tíz hónapos munkaszer-ződést köt egynémely alkalmazottjával. Az oktatási tárca a vészesen csökkenő diáklétszámnak tulajdonítja a kényszerű iskolabezárásokat is. A folyamat vélhetőleg valóban erősödni fog, miután letelt az a hároméves átmeneti időszak, mely megelőzte az új típusú finanszírozási rendszer tényleges bevezetését. Az átmeneti időszakban a fenntartónak minden évben meg kellett kapnia a hatáskörébe tartozó iskolák és más oktatási intézmények működtetésére, előző évben kiutalt öszszeg 95%-át. Múlt év januárjától az óvodák nem részesülnek központi támogatásban, csupán a helyi adóbevételekből tartják fenn őket. Mivel az utóbbiak meglehetősen szűkösek a települések egy részében, az érintett falvak és városok polgármesterei az óvoda bezárására tettek javaslatot.

Volt azért örömre is ok, mikor már az egész hazai pedagógustársadalom csak legyintett rá, megkezdték végre a kedvező pedagógushitelek folyósítását. Emelték a pedagógusbéreket, az országos átlagot azonban még így sem szárnyalják túl. Az elmúlt négy évben takarékossági okokból számos iskolát zártak be, vontak közös igazgatás alá. Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet adatai szerint 2286-ról 2173-ra csökkent az önkormányzati alapiskolák száma, ezzel szemben 10-ről 18-ra emelkedett a magán-alapiskoláké. A diákok száma 602 360-ról 532 188-ra csökkent. A magyar alapiskolások létszáma 2002-ben elérte a 47 342 főt, jelenleg 42 285. A négy év kétségkívül legnagyobb adóssága, hogy nem sikerült elfogadni az új közoktatási törvényt. A hatályos jogszabály 1981 óta van érvényben, számtalanszor módosították az elmúlt időszakban. Részben emiatt késik a közoktatás tartalmi átalakítása, vagyis továbbra is nehéz az iskolatáska, a diákok továbbra is túlterheltek. (-rv-)

PLUSZOK ÉS MĺNUSZOK

+ Sikerült elfogadni az oktatásügyi államigazgatásról és iskolai önkormányzatokról szóló jogszabályt

+ Megkezdődött a pedagógushitelek folyósítása

+ Már az alapiskolák diákjai is kaphatnak tanulmányi támogatást; ösztöndíjban részesülhetnének a rossz anyagi helyzetű családokban élő középiskolás diákok

+ Az alapiskolák végzősei már két középiskolába is beadhatják felvételi kérelmüket

– Az oktatásra évente előirányzott összeg egyik évben sem biztosított teljes mértékű anyagi fedezetet az iskolák várható kiadásaira

– Elmaradt a közoktatás tartalmi reformja, nem sikerült elfogadtatni az új közoktatási törvényt; nem történtek lépések a rokon tárgyak integrált oktatásáért

– Az egyetemek kevés kivétellel papírgyárakként működnek, a képzéskínálat nem tart lépést a piaci követelményekkel

– Nem sikerült a tandíjrendszer bevezetése az egyetemeken, ezzel együtt elmaradt egy, a jelenleginél hatékonyabb diákhitel- és szociálisösztöndíj-rendszer bevezetése is

– A pedagógusi béremelés ellenére továbbra is alulfizetettek a tanárok